Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-24 [050]

/Az EgyaógeB Községi Polgári párt budai nagygyűlése. Folytatás 2,/ Beszéde végén óva intette Kozma Jenő ap*olgárs ágot, nehogy a szakadékok felé vezető plakátoknak higyjenek. * Lelkes tapsokkal és éljenzéssel fogadták Kozma beszédét. A közönség helyéről feéllva ünnepelte a vezért, majd az ováció után K á 1 1 a y Miklós kereskedelemügyi államtikár emelkedett szólásra. - Csodálattal látja - mondotta - hogy a választási agitációb^n állandóan a választójogtól kezdve külpolitikai kérdésekig a nagypolitikai kérdéseket vonják bele egyesek és a kommunális politikára egyáltalán súlyt nem helyeznek.* Bethlen ankarai és berlini útját megvitatják, de a városi polgár védelmét figyelmen kívül hagyják. Pedig a polgár a fővárosba a maga megszervezésének, fejlődésének problémáit keresi és kívánja megoldani nem pedig a nagy politikai kérdéseket, amelveknek megoldása nem ide tartozik, A fővárosba/;ki kell domborodni a polgári gondolat szükségének és minden polgár, tisztviselő, kereskedő, iparos, bármely tagja a ^középosztálynak fel kell hogy ismerje ennek a gondolatnak öncélusngát és bátran kell hogy vallja a gondolat érvényesítésének elsőyangA fontosságát, Ha elveszik a polgári öntudat,, elvész a polgárság, azcel együtt mindaz*, amit a nemzetid ent art é elem fentartani képes, /Taps, / - Teljesen igazat adok íozma Jenőnek, aki azt mondja, hogy nem az országos politikai kérdésekkel, hanem a városházával, a polgárok érdekeivel kell foglalkozni, Igazat adok, hogy a'közüzemek kérdésével behatóan kell foglalkozni, mert ennek az intézménynek megszüntetését csak a szabad polgárok városházájától várjuk. Feljogosítva érzem magam, hogy a közüzemek kérdésétDen fontos kijelentést tegyek, A kérdést rendeletileg megoldani nem lehet éppen ezért még ebben az évben törvényhozási uton fogjuk rendezni az üzemek kérdését, /Taps./ - A drágaság kérdéséről szólt ezután Kllay államtitkár éa rámutatott arra, hogy az árunak a fogyasztóhoz való eljutásánál a közülefrők általi megterheltetést a minimumra kell redukálni csak addig, mig a városi gazdálkodás egyensúlya biztosítva van, de egy lépssel sem szabad továbbmenni-, i* Az idegenforgalom kérdéséről szólt ezután. Valóban ebben a kérdésben látom - mondotta, Budapest jövő programmját, A város vezetőségét pedig kérem, hogy e legnagyoijbintehzivltásaal foglalkozzék ezzel a kérdéssel, Budapest Szépsége, megkapó varázsa idevonzza az embereket, Látjuk, hogy hazánk divatba jörv. Vétek lenne a külföldnek ezt az érdeklődését ki nem ha—sználni és nem igyekezni azt fokozni. Az a programm, amelyet itt hangozttatak, ne^m áll ellentétben az ország fejlődésének tendenciájával, E tervek megvalósításáért minden egyes polgár Budapest fejlődésének nagy alapjait rakja le, « Ke kívánják, hogy bajokról besz-^éljek, amelyeket minden naj hallanak és ne higyje senki, hogy a kormány nem Ismeri ezeket a bajokat. Mi abban a szomorú helyzetben vagyunk, hogy mindenkinek a baját ismerjük és a segítség la sokszor megtörtónt

t így például a forgalmiadó fázisrendszeréről, annak követeléséről folyton irnak. De amikor különböző helyeken behozzák ezt a rendszert, nem emlékeznek meg róla. Panaszkodnak, hogy az iparosok nem kapják vissza a bánatpénzt, már egy fél év előtt elrendelte/ hogy azonnal vissza kell szolgáltatni a bánatpénzt azoknak, akik nem nyerté) el a pályázatot, A számlák gydtrs kiutalására is megtettük az intézkedés éket Beszéde végén felhívta a polgáré ágot, hogy a maga uralmát, haak ugy tutija biztosítani, ha öntudatosan, saját érdekelt figyelem tevévé választja ki azokat, akik eddigi munkájukkal, is megérdemelték a bizalmat, A nagy tetszóesel fogadott beszéd után Dornbach Jakab cipészmester a kerület választói és elsősorban az iparosság nevében szólott. Bizalmáról és megváltozhatatlan ragaszkodásáról biztosította Kozma Jenőt és Jelölttársait, A polgárságnak, amely hosszú letargia után most már teljes öntudatra ébredt, nem szédítő szavakra, hanem cselekedetkre, komoly alkotómunkára van szüksége ezt várja vezéreitől, Kozma Jenőtől, akiben vakon bizik. , A Községi Polgári Párt budai nagygyűlése lelkes hangulatosa a Himnusz eléneklésével ért. véget. /MOT/" D.