Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-24 [050]

h GA ZDASAGTIJB 0 LDO GÜLAS PRO GRAMM JAROL ES A KIBONTAKOZÁS IGAZ UT JÁRÓ L BESZÉLTEK KOZMA JENŐ ÉS KÁLLAY MIKLÓS AZ EGYESÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT BUDAI NAGYGYŰLÉSÉN. Az Egységes Községi Polgári Párt II. kerületi szervezete vasárnap délelőtt tartotta választói nagygyűlését a Budai Vigaó disztermében a polgárság óriási érdeklődése mellett. A hatalmas díszterek és a szomszédos termek, sőt az előcsarnok és a karzatok is megteltek hallgatósággal, Ott voltak többek között Kállai íliklós dr. kereskedelmi államtitkár, Görgoy l3tván országgyűlési képviselő, Harrer Ferenc ny, polgármester, Becsey Antal, Fabinyi Tihamér egyetemi m. tanár*, Miklós Elemér az Idegenforgalmi Szövetség elnöke, Faber Fülöp a Községi Takarékpénztár igazgatója. Németh Béla törvényhatósági bizottsági tag a Háztulajdonosok Országos Szövetségének elnöke és még nagyon sokan mások a közélet reprezentánsai kc&ül, A Nemzeti Hiszekegy elmondása után Fodor Antal vázolta a Községi Polgári Párt törekvéseit, elítélte a szélsőséges pártok megtéveszti agitációját. Beszéde közben érkeztek meg Kozma Jenő és Kállay Miklós akikéi . a nagygyűlés közönsége szűnni nem akaró éljenzéasel üdvözölt, .Méltatta Kozma Jenő érdemeit, aki fáradhatatlan a küzdelemben, mert a polgárság tántoríthatatlan hűségéből, szeretetéből és bizalmából mindig uj erőt merií a küzdelemre, H a r r e r Ferenc dr. volt a nagygyűlés első szónoka, aki azt hangoztatta, hogy e párt fő programmja a város becsületes, jó igazgatása, a polgárság védelme és megerősítése. Ezzel szemben az összes többi pár tok megtévesztőén ós hely telenül,. úgyszólván kivétel nélkül országos probl< mát hangoztatnak és ezekkel próbálnak sikereket elérni a községi választásokon, A továbbiakban Harrer a ".jó közigazgatás feladatairól beszélt, heg> mit várhat a polgár a jó közigazgatás gépezetétől: Azt hogy túlzott bürokratizmussal ne nyomja agyon, ne állítson akadályt a polgári éa gazdasági erők érvényesülése elé,, ne okozzon felesleges versenyt polgár^eintek a túlhajtott üzemi kultusszal., a közigazgatási apparátiis közvetve támogassa a polgárságot, coremtsen munkaalkalmakat, könnyítse a terheket. Ezeknek a reformoknak megvalósítása kedvéért jött létre a fővárosi törvény, amely a végrehajtó hatalmat bürokraták helyett a polgárság választott képviselőinél kezébe tette 1©, Harrer az üzemekről szólva azt fejtegette, hogy a községi üzemeknek nem az a célja, hogy a főváros háztartását táplálják, az üzemeknek nem jól megkonstruált adóapparátusoknak kell lenniök, hanem az a feladatuk, hogy jól és olcsón szolgálják kl a közönséget. Nem érti eze] után, miért olyen ellenségei mégis az ellenzéki pártok az uj fővárosi törvénynek? Gsurán azért mert egyrészt véget vetett a demagógia tultengésének, a bizOttságosdinak, másrészt megerösitette a polgárság szerepét a városigazgatásban a felforgató elemekkel szemben. Ezután F a b i n y i Tihamér dr, beszélt éa főleg gazdaság x ííí kérdésekkel foglalkozott. Szólott a gazdasági és termelési válságról, amely mint tudjuk világjelenség, amelynek enyhítésén osak szakszerű munkával működhetünk közre. Adatokat sorolt fel Anglia, Amerika, Franci ország, Németország, sőt Olaszország gazdasági bajairól, rámutatott, hogy mindenütt adóemelésekkel tartják fenn az államháztartás i egyensúlyt, Réme országban a póstatarifát emelték fel, Olaszországban pedig a forgalmiadókulcsot 1-ről 3 £-ra emelték. Lehetetlen és igaztalan vád tehát az ellerzékó, amely a ml bajainkért a kormányzatot és a városvezetőség állítólagos tehetetlenségét okozza, Munkaalkalmakat kell teremteni, de mert sántítunk nem a^mankót akarjuk tökéletesíteni, hanem a lábat próbáljuk meggyógyítani Takarékosság kell, de meg kell választani, hogy hol takarékoskodjunk, mert sok esettjen a pazarlásnál is nagyobb hiba lehet a túlzott krajcárcskódú^ Gondoskodni kell az összes

1 polgári rétegek boldogulásáról, az iparosról, a kereskedőről, a tisztviselőről. Helytelen folyton a köztisztvlaelőtársadalmat támadni, mert a tisztviselőtársadalom egyet jelent az országgal. /Folyt ,köv,/