Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-13 [049]

k TÖRVÉNYHATÓSÁG KÖLTSEGVETÉST TÁRGYAL* KÖZGYŰLÉSE* „4 órakor k közgyűlést délutánVnyitotta meg dr, R 1 p k a Pereno főpolgármester. Javaslatára napirend előtt megválasztották azt a bizottságot, amely hátralékos kórházi ápolási dijak ügyében hivatott a kormánnyal tárgyal­ni, k bizottság tagjai W o 1 f f Károly, Ssill éry András, K o z m a Jenő, B ó d y Tivadar, P e y e r Károly, B r ó d y Ernő. B a ­r a c s Marcell ésPriedrich István lettek. Ezután rátértek a költ­ségvetés általános vitájára. Az első szónok B e c s e y Antal volt, aki pártja nevében ál­talánosságban a bizalom jogcímén elfogadta a költségvetést., szerinte a bud­get a polgármester magas etikai felfogását tükrözi vissza ós mivel a polgár­mester mindig feladata magaslatán állott, természetszerű, hogy fogyverbará­tai csatlakoznak örömmel az 6 elképzeléséhez. A takarékosság politikáját na­gyon helyesen képviseli Sipo.cz Jenő és a párt mindenben helyesli a ta­karékosságnak a polgármester által megmutatott útját, A mai nehéz időkben nem lehetséges a közgazdasági axiómákkal való foglalkozás, hanem a közületnek a mindennapi élet által felvetett problémák gyökeres megoldására kell törekednie Munkaalkalmak teremtése a legfontosabb teendő most és a költségvetés ezek mi­nimumát magában foglalja. A budget stabilitása az ő nézete szerint Is jó ha­tással lesz a külföldi körökre, Hang&ó&ta ezután a szociális gonodoskodás fo­kozottabb felkarolásának nagy jelentőségét. Majd kijelentette, \ hogjy a fová­ros egy nagy drágasági hullám felé halad /felkiáltások a szocialistáknál: a kormány az oka/, Gazdasági abszurditások Idejét éli a világ, egyaránt nem tud boldogulni a termelő és a fogyasztó, az előbbi*,termékeinek alacsony ára az utóbbita cikkek megfizethetetlen volta teszi. Szakszerűen kellene analizálni a fővárosnak az áralakulásokat és havi jelentésekkel kellene tájékoztatni a lehető Intézkedések megtétele céljából a törvényhatósági tanácsot.,k költség­vetésnek egyik Achilles-sarka egyes bevételi tételeknek optimisztikus módon való beállítása. Ezt nem tudja helyeselni, mert nem hiszi, hogy a jövő évben nagyobb adófizetési készség nyilvánulna meg. Elismeri, hogy más tételeknél jo­gosult blzonyosfoku optimizmus, de éppen az adózásnál nem. Leszűri azt a ta­nulságot, hogy az egyre szélesbülő kiadási ágazatok fedezéséül uj jövedel­mi forrásokat kell teremteni, mint például a Betterment adót,. k törvényes kötelezettség nélkül fentartott iskolák hatalmas költségelőirányzatából részt kellene vállalnia a kormánynak is, éppen ezért érintkezést kell vele keresni,. /Nagy zaj a baloldalon,/ Ö nem képviseli a kormányt és bár helyesli általános­ságban Bethlen politikáját, csak ott hajlandó a kooperálásra, ahol a főváros­nak ebből haszna van, de árkon-bokron át nem követi a kormányt. A költségvotó: ogyensuly fentartásához a nehéz gazdasági viszonyok folytán a legnagyobb óva­tosság szükséges. Megállapítja, hogy tévedés az a megállapítás, mintha a költ­ségvetésben 156 millió pengő órtókü munkaalkalom lenne, számításai szerint ez az összeg mintegy 100 millió pengőre becsülhető. Ezután a főváros mintegy " húszmillió pengős bérházvagyonának csekély jövedelmezőségével foglalkozott és arra a következtetésre jutott, hogyha a a város nem tudja a magánházak átlagos jövedelmezőségét elérni, akkor el kell adni özeket a bérházakat.A to­vábbiakban a főváros idegenforgalmával foglalkozott és megállapította, hogy szerves hiányok mutatkoznak, mert a fürdőkhöz nincsenek meg a szükséges intó« zetek és berendezések olyan mértékben, hogy a fürdők jövedelmezősége lénye­gesen felfokozható legyen, Meggyőződése, hogy az e téren teendő befektetés kifizeti magát. Ezután a kikötőprobléma megoldásával foglalkozott, hangsük' lyozta, hogy a jövő boldogulásuikjszempont jából nagyon fontos a környező álln.« mokkái való gazdasági kapcsolatok minél intenzivebb kifejlesztése. Ezért he­lyes a kormány politikája, mert átlátja a környező államokkal való gazdasági kooperáció fontosságát* Beszédét azzal fejezte be, hogy optimisztikusan tekint a jöv be és a polgármesterrel együtt bízik a főváros szebb jövendőjében«* B r 6 d y Ernő dr, szerint Becsey beszéde végén pohárkö­szöntőt mondott a kormányra, Ö ezen az uton nem fogj a követni. Legelsősorban az uj fővárosi törvénnyel foglalkozik, amely súlyos rendelkezéseivel a válasz­tópolgárságot minden jogától megfosztotta ugyanakkor, amidőn vállára elvisel­hetetlen kötelességeket rakott. Hallatlan dolog az, hogy a törvényhatóság közgyűlésébe a kormány 90 embert ültessen be anélkül, hogy ezek egyetlen egy szavazatot is kaptak volna. Sehol a világon ilyen és nom is más ez. mint meghamisítása a polgárság akaratának. /Nagy tetszsés a bal és a szólsőbaloldsr: s\ /Folyt .köv./

Next

/
Thumbnails
Contents