Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-13 [049]

DR. KUNCZ ÖDÖN EGYETEMI TANÜR ELŐADÁSA A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK PINANSZIROZÁSI KÉRDÉSEIRŐL. A Kamarai Hites Revizorok Egyesülete a német részvónyjogi reform miniszteriális tervezetének ismertetése céljából előadássorozatot rendez, melynek e ls Ő előadását csü» törtökön este dr. K u n c z Ödön nyitotta meg. Az előadást megelőzőleg Székács Antal felsőházi tag a kamara revizori bizettsagának elnöke üdvözölte a Xararai Hites Bevizorok BgyosuIstét első nyilvános szereplésük alkalmából, majd felkérte Kuncz dr.-t előadása megtartására, r Kuncz profesazor mindenekelőtt rámutatott arra, hogy Ő a részvény jog reformját évtizedek óta elsősorban nem azért tartja szükségesnek, hogy az jy optimisztikus kereskedelmi törvény rendelkezései mellett felburjánzott visszaéléseket letörjük, hanem azért, mert az élet joga a papirosjcgtól lónyogesen eltávolodott. tehát megváltozott az a matéria, amelyre a kereskedelmi törvény részvény jogi szabályozása épült. A kereskedelmi törv(íny ugyanis a részvénytársaságban a részvényesektől összeadott tőkének a többségi elv alapján való megszervezését látja, M>böl indul ki,hogy a részvényesek teljesen egyenlők, hogy a legfőbb irányítást ós ellenőrzést a közgyűlés tökéletesen elvégzi és hc gy a szavazó jog a részvény leglényegesebb és legértékesebb attribútuma* A kereskedelmi törvény szentül hitt abban, hogy a részvénytársaságok finanszírozását a részvény ej a kötvény egymagukban biztositják. Ha azonban a kereskedelmi törvénynek ezzel az elképzelésével szemben a mai részvénytársaságok gazdasági struktúráját vizsgáljuk, rájövünk arra, hogy a lefolyt ötvenöt alatt eltűnt a részvényesek homogenitása, mert szembekerült egymással a tisztán tökét adó és a vállalkozó részvényesek osoportja. Megszűnt a tőkeérdekeltsóg többségéra alapított demokratikus szervezet, mert a saaváífé' nélküli elsőbbségi részvény, a vet ing trust, a több szavazatot biztosító elsőbbségi részvény, a bankszavazat, az infláció alatti részvényfelvizezós segítségével - kialakult a tüke érdekeltség nélküli, vagy a csekély tőkeérdekeltségü majorizálás. Háttérbe Xfe*X?x szorultak a kereskedelmi törvény által egyedül szem előtt tartott izplált magánvállalatok és helyettük a diadalmasan hódit* koncentrációs mozgalom eredményeként kiemelkedtek a nagyvállalatok, amelyeknek megfelelő működése val °ság.»köz érdek* Es végül lényegesen megváltoztak azok a finanszirfczó módozatok is, amelyek segítségével a részvénytársaság a társadalomnak elhelyezésre váró tőkefeleslegeit a mai gazdasági viszonyok között magához vonzani képes, Ha^koreskedelml törvény szabályait és az k alapszemléletét szembeállítjuk azokkal a lényeges változásokkal, amelyeken a részvénytársaság, mint gazdasági Intézmény átment, alá kell irnfcnk Franz Schlegelberger nek a kiváló német részvényjogásznak ós az uj német javaslat szerzőjének azt a megállapít ás át 9 hogy az a naiv elképzelés, amelyen a mai részvény jog nyugszik, csak az egész kis részvénytársasági alakzatok tekintetében állit fel helyes elveket; a modern nagyvállalat szempontjából ellenben legfeljebb mint történelmileg érdekes kiindulási alafr jöhet tekintetbe". Az élet joga tehát eltávolodott a papiros jogtól és a magyar részvényjogi reformnak is legfőbb feladata ennek a megzavart egyensúlynak a helyreállítása, az életből merítő és az életre ható Őszinte részvényjognak a megteremtése, Kuncz professzor ezek után vizsgálta azokat az általános fiiveket, amelyek hátteréből kkindulva kell a magyar rész vény jognak a modern részvénytársaságoktól felvetetfe uj problémákkal szemben állást foglalnia, s mint ^.egfontosabb törtfénvhozói feladatot: a vállalat védelmet állitotta előtérbe. , / /Folytatása következik./