Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2
1930-11-13 [049]
/DR. KUNCZ ÖDÖN EGYETEMI TÍÍNAR ELŐADÁSA. Fol y t a t á s 1./ A vállalat érdekvédelme ugyanis a legtökéletesebb szintézise a védelemre szoruló egyéb jogos érdekeknek is 0 Mert a vállalat '' r érdekében kell keresztülvinni azokat a szervezeti reformokat^ z amelyek egyrészről az állandó és szakszerű vezetés,, a hosszú időre beálliott,mosszo tokintő,a koncentrációs mozgalomba bekapcsolódni képes üzleti politika kifejtését biztositják,másrészről arról is gondoskodnak, hogy ez a vezetés a köz érdekének megfeleljen.De ismét csak a vállalat érdeke,hogy a modern törvényes szabályozás szárnyai alatt kialakuljon ós megerősödjön a tőkepénzesekben az az optimisztikus tendencia,amely olyan könnyű szerrel juttat tőkét és hitelt a részvénytársaságnak,hogy tohát a kisrészvényes oltalma tökéletesen kiépíttessék.És végre szintén <*sak a vállalat érdeke követeli meg a részvónytyog olyan reformját,amely lehetővé teszi,hogy a részvénytársaság megbénult tőkefelszívó képessége ujabb finanszírozó módszerek alkalmazásával ismét helyreálljon. Kuncz professzor ezután sorra vette a német legijabh kormányjavaslatnak azokat a rendelkezéseit,amelyok a részvénytársaságok tökéletesebb finanszírozását igyekeznek biztosítani. Elsősorban foglalkozott a z okkal a rendelkezésekkel, amelyek az angol- ószakamerikai jogban ismeretes autorizált alaptőke gondolatát igyekeznek a német gazdasági életben is gyümölcsöztetni,, Hangsúlyozta, hegy a magyar törvény előkészítésnek is, de különösen a magyar közgazdasági szakköröknek a legalaposabb tanulmányozás tárgyává kell tenni, - elsősorban az angol-amerikai tőke beözöi ,'sének biztosítása, érdekében /l/- vájjon nem volna-e helyes a mai jelenlegi részvényjogrt\ tőkebiztositási rendszerét a sokkal elasztlkusabb és a vállalat erdőkét tökéletesebben szolgáló angol-amerikai tőkebiztositási rendszerrel felváltani.Ezután részletesen ismertette az ugyancsak angol-amerikai jogban elterjedt szavazatnélküli elsőbbségi részvény intézményét,valamint a német javaslatnak azokat a rendelkezéseit,amelyekkel ezt az Intézményt a német talajba kívánják átültetni. Végezetül Kuncz professzor felhívta a figyelmet arra,hogy a részvénytársaságok finanszírozásának a szempontjából milyen BBg& jelentősége van az uj részvényekre vonatkozó elővételi jog. törvényes biztosításának,ami a kisrészvényes egyik leghathatósabb oltalmát is jelenti.Mert 5 helyesen mutatott rá Hofffmannstahl Emil,kiváló bécsi részvényjogász arra,hogy a sablonrészvényes nansak nem tud,do nem is agar résztvenni a vállalat vezetésében.Az ő érdeke teljes mértékben kimerül abban,hogy a részvénytársaság vagyonának quantuma sértetlenül megőriztessék ós az ebben a vagyonban őt megillető quota az ő beleegyezése nélkül ne csökkenhessen.Kuncz professzor elégtétellel állapította meg,hogy a német törvényjavaslat túlnyomó részben magában foglalja azokat a reformgondölatokat,amelyeket ő l?26,-ban publikált tervezetében javaslatba hozott.Ezt a törvényjavaslatot épen ugy,mint az ő javaslatát a poziltiv/ részvény jog-politika irányítja, mert .a vezetőszempont nem a visszaélések ellen menő eiszánt küzdelem, hanem azoknak a kereteknek a törvényhozásig $ton való kiépitése, amelyben a megváltozott struktúrájú modern részvénytársaság a mai lényegesen megváltozott gazdasági viszonyok között is eleget képes tenni nagyszabású feladatainak. /MOT/B. ,i —•
