Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-13 [049]

KÖZSÉGI VÁLáSZTÁSI HÍREK. AZ ANGYALFÖLDI GAZDASÁGI PÁRT a Hungária- körút 34-36 szám alatti helyiségében körülbelül lOOO

t

válásztópolgár részvételével alakuló gyűlést tartott, Z a k a ri á s Árpád gyógyszerész elnöki megnyitója után ü r p h a n i d e s János a Ganz Danubius Rt.alelnöke, a Magyar Mérnök és Építész Egylet elnöke szólalt fel, aki részletesen Ismertette a párt programját. Ülm-ndotta, hogy ez a legexponáltabb ipari kerület, tehát szükséges a gazdasági alapon való szervezkedés* A munkás és munkaadónak, a kisiparosnak és kiskereskedőnek össze kell fogni és uj embereket kell a fórumra hozni, mert az eddigi politikai vezérek nem egészen voltak méltóak arra a bizalomra, amellyel a választók megillették őket. Gazdasági politikára van szükség és nem személyi és pártharcokra. Utána D u n c k e 1 Károly a Magyar Acélárugyár vezérigazgatója beszélt, ki visszautasította azokat a támadásokat, amelyek minden gazdasági bajt az ipar terheire akarnak Írni, D

r

, Kollmann Dezső fővárosi bizottsági tag beszédében azt a hihetetlen nyomort ecsetelte, amelyben a munkanélküliség következtében az egész város lakossága él. Ma minden jt."«t .jr».*j magyarnak, «fa .z..'.K\r:ís.. .A:c£nxx»x tíVrTííx-'XKaSíXXBac?! polgárnak és munkásnak, kis és nagy embernek össjze kell fogni az alkotás érdekében. Szakemberekre vtn szükség, mert a válságon csak azok tudnak segíteni. /MOT/fe. HÍREK, ZUt A MAGYAR NEMZETISÉGI POLITIKA A KÜLÜBYI T^SASÁG ÜLÉSÉN. A Külügyi Társaság nemzeti kisebbségi szakosztályának ülésén egyébként az *~*-jéki.*K elnöklő Lukács Gy@rgj v.b.t.t, javaslataira a szakosztály a lelépő^előadónak: dr. Póka -Pivny Bélának eddig működéséért jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki, A ticztujjitás megejtése után a nemzeti kisebbségi szakosztály nyilvános előadóülést tartott, amelyen egyebek közt a következők vettek részt vitéz K a r y B^la és vitéz R a i c a Károly ny. altábornagyok, 1 Ö t t e v é n y i 0]ivér ny. főispán a Külügyi Társaság ügyvezető elnöke, J é z a n M klós unitárius püspök t Guilleaume Árpádné M a sirevich*? Fedor ny. tábornok, Zichy Eriső gróf, Egyed István dr, népjóléti miniszteri tanácsos, Niamessny. Mihály dr, ny, főispán, Móricz Károly dr.jogakadémiai igazgató, P 6 k a Pivny B-la és mások. A nyilvános előadóülésen ugyancsak Lukács György v.b.t.t ny. miniszter elnökölt, akinek bevezető szavai után vitéz Nagy Iván dr„ királyi tanfelügyelő tartotta meg előadását:

n

Az 1868-as nemzetiségi törvény megalkotása" cimmel. Nagy Iván előadásában ismertette az 1861-iki és az 1868-iki országgyűléseknek a nemzetiségi törvény megalkotása körül kifejlődött vitáit. Ellentétbe állította a többségi, magyar felfogás képviselőnek beszédeit, a szerb, román és szász képviselők nemzetiségi törek» veséivel, akik mind a három, Nagymagyarországon lakó népelem részire területi autonómiát követeltek, A vita annak ic.ején azzal ért véget, hogy Deák Ferenc javaslata emelkedett törvényre 03 a nemzetiségi lakosság egyénonként jutott hozzá anyanyelve szabad használatának jogához. A nemzetiségi kópviselők egy része akkoriban ki is vonult a parlamenti tárgyalások elől és a körükben megnyilvánult izgatásokká ezek a nemzetiségi parlamenti csoportok később • a passzív rezisztencia álláspontjára helyezkedtek. Az előadó rámutatott, hogy a nemzetiségek azempontjabc. az 1918-iki ese: mányek sem hezták meg a probléma végső megoldását és annak a reményének adotfe U kifejezést, hogy a magyarság egyezer majd leül még nemzetiségelvei tárgyalni ni n a"kerekasztal"-hoz. j /folytatása következik/