Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-13 [049]

Zü: A MAGYAR NEMZETISÉGI POLITIKA A KÜLÜGYI TMSAS<á& ÜLÉSÉN. /folytat ás/ Ezttan Albrecht Forenc dr. ügyvéd a Külügyi Társaság jogtanácsosa tartott felolvas át; r i "A kiegyezési korszak nemzetiségi politikájának értékítélete" címmel. Előadásában rámutatott, hogy a ma gyar p/Litika a múltban nem tulajdonított a nemzetiségi kérdésnek megfelelő jelentőséget és nem tette főproblémájávé ennek a fontos kérdésnek a megoldását. A probléma sorsa már a kiegyezés előtt, Románia és Szerbia önállóságával eldőlt. E

z a két állam irredenta céljai érdekébei hatáscs nemzetközi politikát csinálhatott, ami ellen elsősorban külpolitikailag kellett volna Magyarcrsaágnak Í3 védekeznie. Hiba volt,- hogy Magyarországon nem volt egy%ges nemzetiségi politikai koncepció, Kossuth Lajos demokratikus és republlkáan4s alapon dunai konföderáció ketetében akarta a Duna völgyének problémáját megoldani, Ezeel szemben Ferenc Ferdinőnd monarchista és feudális alapon szervezett Gross üesterreioh keretében tervezte a kérdés megoldását, A belső megoldanak szintén ket iránya volt; az egyik az uralmi megoldás, élén Tisza K^lm^ánnal, Banffy Dezsővel, Apponyl Alberttej; a másik: a megegyezéses irány, aminek propagálói Eötvös József báró, Mocsáry Lajos és Tiaza István gróf voltak, A legfőbb baj az volt, hogy a nemzet egyik irányzatot sem vitte következetesen keresztül. Államférfiaink minden áron magyar, nemzeti államot kívántak létesíteni, nem pedig magyar nemzeti tárdadalmat. A gazdaságpolitikai eszközökkel nem éltek, az osztrák bankpolitikát nem akadályozták mehj, a telepítési akciót sem vitték keresztül. Az előadó szerint tény, hogy nem a nemzetiségi politika miatt vestszett el az ország, amely a megszállott területeken hagyta egy tágasabb államrendszer és fejlettebb kormányfeatl mód örökké élő emlékeit, amelyek mindenkor hirdetni fogják a magyarság nagyságát, A .magyar nemzet torhetetlenül meg van győződve arról a hivatásáról, hogy - ha bármilyen uton Is visszaszerzi majd az országot, - a történelmi Magyaroszág minden népét

? nemzeti jogai birtokában kell egyesítenie abban az uj Hungáriában, amely államrendszerek mulc formáin tul, - Magyarország midden népének hazája volt és marad, A hallgatóközönség a két előadást, amelyek a két előadó *-''A magyar nemzetiségi politika •' cimmel a legközelebb megjelenő munkájának fejezetei, élénk tetszéssel fogadta, A Magyar Külügyi Társaság nemzeti kisebbségi szakosztálya nevében a tartalmas előadásokért az elnöklő L u k á cs György mondott köszönetet- E-" ^f? Y

xt

^ Következett, amelyben vitéz Kary Bela ny, altábornagy, Eottovényx Olivér ügyvezető elnök és Vákár Artúr vettek részt, /MOT/Ky, KÖZSÉGI VÁLASZTÁSI HÍREK. MEGALAKULT A KERSZTENY MAGYAR ASSZONYOK PÁRTSZÖVETSÉGÉNEK LIPÓTVÁROSI SZERVEZETE, A Keaesiény Magyar Asszonyok Pártszövetsége csütörtökön délután alakuló közgyűlést tartott lipótvárosi tagjai részére a Mérleg-utca^ 11-, 3zámuipárthelyiségben« Özv. P a p p Jánosné dr,-né elnöknő megnyitó szaval után Toperczer Akosné emelkedett szólásra, Beaéédében kifejtette a keresztény ma

t

yar asszonyok szervezkedésének szükségességét, Beszédet mondtak még . 4ra j m u s Gyula plébános, dr

c • L-á zár Ferenc, D om o k c s Gyula főkapitányfeelyettes« Dr, Nagy Karoly terjesztetté azután elő határozati javaslatát a lipótvárosi szervezet magalakulása tárgyában és felsorolta azoknak a hölgyeknek nevét, akiket a vezérbizottságba való beválasztásra ajánl, K o s 8 i c~h Gitta és dr, P a p p László hozzászólása után özv, P a p p J^nosné dr.-nó bezárta az alakuló közgyűlést. /MOT/S.