Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-12 [049]

egész nemzeti létünk ezeken a hagyományokon épül fel és ezer esztendcsmü* veltségünkből egy jottányit sem engedhetünk. Óriási jelentősége van a szociális gondoskodásnak ís

y elve az, hogy Budapesten nem szabad éhezőének lenni. Harménikusan akarta kielégíteni az összes igényeket és a takarékosságot a kivitelben, a végrehajtásban akarta elérni. Szemére vethették a fővárosnak, hogy közmunkái többe kerülnek, mint a magángazdaság vállalkozásai. Kijelenti, hogy a legnagyobb szigort alkalmazza ezen a téren is^ és a polgárság nyugodt lehet, hogy indokolatlan közterheik nem érik, A költségvetés összeállításánál abból indult kl> hogy 5 %-OB redukciót kell elérnie, Óriási erőfeszítéssel sikerült is 4 1/4 százalékot megtakarítani, ami legfőképpen azért volt nehéz, mert a költségvetés kétharmadrészéhez egyáltalán nem lehetett hozzányúlni, vagyis tulajdonképpen 60 milliónál lehetett csak csökkenteni és ezt a 60 milliót sikerült leezoritania ugy, hogy a fenti százalék az egész költségvetésre kijöjjön, E megszoritás független volt a a bevételek alakulásától, kijelenti azonban, Hogyha a bevételek kedvezően ; .„• alakulnának, mód nyílnék a közterhek leszállítására, de ha nem, akkor sern^ kerül veszélybe a status *iuo, A kiadások megszorítása az az alap, amelyért törvényhatóságnak jövő politikáját építenie kell« Konzervatív költségvetés ez, amely megóvja értékeinket és amelyből erőt gyűjt a város a jövő nagy feladatainak megoldására. Ezután részőtlfcesen beszámolt az egyes költségvetési fejezetekről, majd megállapította, hogy a költségvetés közmunkákban 116 milliót jelent és ha ehhez hozzászámítjuk a dollárkölosönből fennmaradt 10 milliót és a függőkőlcsön 30 millióját, akkor összesen 156 millió áll rendelkezésre közmunkák céljára. Megjegyzi, hegy közmunkákat a közterhek emelése nélkül nem lehet kiadni,. Kéri a magángazdaságot, hogy tartson ki és ne bocáássa el embereit. A munkanélküliség kérdésében az a helyzet,hogy . nem lehet a közmunkákat csak a munkanélküliek szempontjából nézni, merjt közpénzekről lévén szó. mindazon rendszabályok betartandók,amelyek a közpénzek kezelésére vonatkoznak

% Alapos előkészítés nélkül jelszavakra nom lehet közmunkát kiadni, csak hasznos és közérdekű feladatok megoldáséra,,ÉrP igy nem lehet egyszerre kiadni az összes közmunkákat, mert a fedezet csak apránként kerül a pénztárba, A gazdasági válság még évekig elhuzódhatlk éppen ezért be kell osztani a közmunkákat, hogy huzánosabb időn keresztül állhassanak munkaalkalmak rendelkezésre, A pénzügyi egyensúly elvesztése óriási bajokat hozhatna magával, A kartellek kérdésében kijelentette, hogy Hrömmel üdvC-zli a kartelitörvénytervezetet, mert a fogyasztók kizsákmányolását meg kell akadályozni, A főváros általános pénzügyi helyzetét nem látja rossznak, ha az egyensúlyi! elveket szigorúan betartjuk, van azonban egy nagyoit súlyos elintézendő kérdés és ez a kórházi ápolási dijak ügye-, A valóságos szükségletnél alacsonyabban megállapított dijak, valon^int a kórházalappal szemben fennálló óriási hátralékok feszélyeztetikp. főváros háztartási egyensúlyát, mert hiszen 23 millió pengőről van szó,amelyből 17 millió már teljesen likvid tartozás. Éppen a helyzet súlyosságára való tekintettel azt javasolja, hogy a törvényhatósági bizottság küldőn ki albizotságot abból a célból, hugy a kormánnyal tárgyalja meg az ápolási dijak likvidálását, /Pakots József közbeszól! Ernszt Sándor tanácstag urat küldjük kl ebbe a bizottságba,/ Hiszi, hogy a budget az ország határain kivül is megteremti a külföld bizalmát, ami esetleges későbbi kölcsönöknél jelentősen esik a latba, Azt kéri, helyeselje és kövesse a törvényhatósági bizottság a takarékosság politikáját, tárgyalja a költségvetést pártpolitikán felülemelkedve és lehető objektivitással, mert pártellentétek nem lehetnek a mindnyájunkat érintő gazdasági kérdésekben* Hiszi, hogy a költségvetésnek nagy jelentősége lesz erkölcsi szempontból is, mert meg fogja erősíteni a jövő nagy kérdéseinek megoldásába és a főváros fejlődésébe vetett hitet és bizalmat* A polgármesteri expozé /után az elnök szünetet rendelt el, ennek leteltével bejelentette, hogy a mai közgyűlésen az lnterpellációkat és- indítványokat tárgyalják le, a^cöltsógvetés általános vitáját pedig csütöfrtököa délután 4- érakor kezdik meg és pénteken délelőtt 10 órakor és dliufcán '4 órákor" folytatják* Az elnöklést B u z á t h János alpolgármester vette át. Az első Interpelláló V á m b é r y Rusztem volt, aki megállapította, hogy az utolsó négy évben az interpellációk 86 $-ára ügyrendellenesen nem adtak választ. Éppen ezért kérte a polgármestert a.; ebben a* . i kérdésbon való rendteremtésre. Az interpellációt kiadták a polgármesteinek,. U /Folyt,köv./