Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2

1930-11-12 [049]

HEGEDŰS IX)RÁNT SMLEKBES ZEDE RÁKOSI JENŐ FÖLÖTT t RÁKOSI JENŐ SZÜLETÉSÉNEK 38IK ÉVFORDULÓJÁN AZ OR3Z GOS MAGYAR KERESKEDELMI EGYESÜLÉS EMLÉKKÖZGYŰLÉST TARTOTT, Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés, am&lynek néhai Rákosi Jenő hosszú időn keresztül dioszelnökd volt , a najgy magyar újságíró szülotésének 88~ik évfordulója alkalmából szerdán délután a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében rendkívüli díszközgyűlést rendezett. Az emlékkőzgyülésen díszes és előkelő közönség jelent meg, anelyr nok sorában ott voltak ogyebek közt: Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke, Éber Antal, a Kereskedelmi és Iparkanara elnöke, a R á k o s 3 család Budapesten időző tagjai, Staub Elomur államtitkár, A p p o n y i Antal gróf ^sEördögh Virgil a Magyar-AmorilBéEi Kamara vezetői, S z é k á c s Antal, a Keroskedolmi és Iparkamara alelnöke, Halas i-Fischor Ödön, Dán Leó, A*.U e r Róhort kormány főtanácsosok, Vértes Emil és Székács Imre az OMKE alelnökei, S z i r m a y Oszkár gyárigazgató, M a r © t h i Fti r s t László. Illés Imre ny. vezérkari ezredes, S z á v a y Gyula dr. a Kereskedelmi ós Iparkamara főtitkára, B a 1 ká n y i Kálmán dr. Szitás Jenő dr. K y g 1 János dr. és számosan mások a magyar közgazdasági élet reprezentánsai közül. Az emlékülést Sándor P

A

1 országgyűlési képviselő, az Országos Magyar Keroskedolmi Egyesülés elfiöke nyitotta meg. Ezután Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter mondotta el magasanszárnyaló omlékb esz ódét Rákosi Jenő fölött. Hangoztatta, hogy Rákosi Jenő fonkölt és nagy szellem ma, születésének 88-Ik évfordulóján jobban hiányzik, mint valaha. Nem lohot tagadni, hogj az ujs ágirófo jedolom sokszor változtrtta meg nézotét dolgokró

1

, emberekről, államférfiakról, de ez egyedül abban leli magyarázzatát, hogy örökösön a jobbat, a szebbet, a tökéletesebbet koreste. Zsenialitása a szivárvány minden színében ragyogott, izig-vérig romrntikus iró ós ember volt, csÍLekodeteihon, iráaitoan, verseiben, drámáiban, prózájában és publicisztikájában egyaránt, űz újságíró ós a publicista között lényegbevágó különbség, hogy az újságíró epikus iró, a publicista pedig dramatikus iró. Az ugságiró Írása annál jobb, mentül inkább objektív, minél elfogulatlanabb, minél jobban vetiti a szubjektív érzéstői mente-s, hűséges és pontos képet a megirt eseményről. Ezzel szomben a köziró, a publicista mindig a saját véleményét mondja el, kommentálja, fűszerezi, feldolgozza a történést. Az első nagy közíró a világtörténelemben és a világirodalomban Homéros veit. Hesiodos* Euripidos és Horodotos családjába tartozott mint publicista Rákosi J nö is. A magyar közéletben és irodalomban Kemény Zsigmond báró volt az első közifcó, Ez a nagy szellem vette pártfogásába a vidéki gazdatiszti familiábó-i származó Rákosi J

enőt, nki legelső drámakisérlcténck bukása után fordult a legnagyobb akkori magyar publicistához. Kemény Zsigmond felfedezte a Kákosi Jenőben szunnyadj közírói tehetséget ós zsenialitást s kinevezte Rákosi Jenőt ujságiróvá. Ezzel kezdődött Rákosi újságírói pályafutása.-. A másik nagy magyar publicista ; Gyulai Pál szintén jó barátságban, közeli nexusban állott Rákosi Jenővel és ha voltak 13 közöttük véleményeltérések, ezek csupán látszóla^osa!^voltak, mort a két nagy szellem lelkisége kongi-uált egymással. Rákosi Jonő termékenysége szinte közmondásos volt, szinte mindennap megirta ragyogónál gagyogóbb cikkét, A bőséges termékenység szintén,a a»eni salátja; legjobb példa erre a világirodalomba^ Goethe élete és gutnkássága, "Magyarul, magyarosan, magyarán" - volt Rákosi Jenő egyik jelszava, a másik pitiig: "a harmincmillió magyar" politikai álma, Ezok,különösön az utóbbi egyenes következménye Rákosi romantikus temperamentumának, aminek kisugárzása alól legkevésbbé ő maga tudta saját magát kivonni és Írásaiban függetleníteni /Folyt, köv,/