Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2
1930-11-12 [049]
HEGEDŰS LORANT EULÍXBESZEDE RÁKOSI FÖLÖTT /f lytatás 1,/ Hibáztatták ogyosok, hogy mindenütt ott volt, mág a kereskedők köróbc is sürün eljárt, pedig crro azórt volt szüksége, hogy Írásaihoz anyagot találjon, másrészről pedig a közvctlons ég, a személyes érintkezés adta meg irmainak drámai orojét, ^elko állandó vulkanikus erőben izzott, alkotni, toromteni, Írni., v^ yott, - mindig, mindenkiről, mindenről, mindentt Hatalmas orgonán játszott 6, egymaga valóságos orehosztort pótolt* Ha irt, ha beszultj mindig rögtönzött, ha szónokolt, sohasem tudta, hogy a következő pillanatban mit fog mondani, ^Ez vdblt 3ikerénok ós hatásának nagy titka, h. tehetséges ember a kapott impressziót hamarabb dolgozza fel, könyebben állitja bo a lexikai sorba, mint a közönséges ember, h zseni azonban időn és téren kivül dolgozik, Enn,ek szinte megdöbbentő példája: Széchenyi István grifcf, aki naplójában sz;ról-szóra megjósolta a világháború bekövetkezését és lef lyását, pontosan megírta Magyaro ta i%ag feldarabolását. Egredül az évszámban tévedett, mert a katasztrófa bekövetkeztét 1861-re tette, k katasztrófa okkor valóban bekövetkezett, - Széchényi István főbo._^.őtte magát, de a világháború egyelóro elmaradtt Ez a legjobb bizonyíték arra, h-;gy a zseni nem gondol térre és időre, Rákosi #enó is prófétált, 4 zseninek a lelke sohasem fárad el 4 a teste öregszik, de a lelke fiatalodik. Rákosi pályája kezdetén sokszor tóvedett, homályosan Ítélte meg az eseményeket, a Befcrm eimü napilapban, amelynek ő volt a szerkesztője, például azt ajánlotta, hogy támadjuk hátba Poroszországot ós általa ban rendkívül lekicsinylő módon irt Bismarckról, A Budapesti Hirlap megindulásakor egyesek éppen emiatt szinto féltek Rákositól, a lap kiseemolt szerkesztőjétől, akinek erősen reaktléb volt a hírneve, Ám mennél inkább öregedett, annál inkább megtalálta önmagát, annál jobban szabadelvűvé, az igazi Rákosi Jenővé lett, Moggyűződésem ~ folytatta fejtegetésoit H c g o d ü s L ó ránt, hogy Rákosi Jenőt valójában a kommunizmus tette liberálissá. A kommunisták fogságában ugy ült, prédikált, bátfcrit ott^vigasztalt midny áj unkát, mint egy ógörög böl«S, Amikor a namzct mindinkább konzervatívabbá lett, Rákosi Jonő annál inkább vált liberálissá. A pénzszerzéstől, az anyagiak értékelésétől épp oly távol állt, mint például Jókay Mór. Érdokos volt a felfogása az'igazságról": Azt mondotta, mindenkinek ki kell mondania a maga vélt igazságát, mert csak igy lehet pontosan megállapítani, ml a valódi igazság. Egyetlen elfogultságát élete végóig som tudta levetkőzni: a germanizmus elleni küzdelmet. Ezt nagyon megtudja érteni o Zir aki a Fángermánia és a Schulferein-ok korszakát átólto. Magyarabb akart lenni , ő , a német családból származó viejki gazdatiszt fia, a született fajmogyároknál. Ez egyébkent az életben a vallási téren is sok esetbon előfordulj amikor a kikeresztelkedett zsidófiu élesebben antiszemita a született keresztényeknél. Ebben a tekintetben pedig tévedett Rákosi Jenő, mert az igazi nagy államok, az iftazi nagy birodalmak a világtörténelem folyamán egytől-egyifc a legkülönbözőbb eredetű népekből, sőt különböző faji ogyedekből tevődtek össze. Példa erre: az ókori romai birodalom, t valamint a modern Amerika példája. % magyarság kohójában a legkülönbözőbb orodotü elemek Összoforrásából alakult ki a mai magyar nemzet, Rákosi nyelvész is volt, aki szivoson hajlitgatta, csiszolta sz: építette a magyar nyelvot, kibányászta, kiaknázatlan kincseit és fölhasználta Írásaiban, - A magyar irodalom" ..' **#fc f c erdejének különálló nagy fája, egyetlon "böhöncze" volt Rákosi Jonő, aki örökre ott fog állni a magyar irás, kultúra, hit és tudás gyönyörűséges erdejében! Á nagy tapssal fogadott omlékbeszedet az OMKE nevében az elnökA lü Sándor Pál köszönte meg az illusztris előadónak, /MOT/Ky,
