Magyar Országos Tudósító, 1930. november/2
1930-11-19 [049]
TÖRVÉNYS ZÉKo SZEKFÜ-GAITJCSY PER./Folytatás 2 C / Töreky elnök a kultuszminiszter megérkezése után nyomban megkezdte a kihallgatását. - Méltóztassék elmondani, hogy Szekfü Gyula egyetemi tanár kinevezése milyen körülmények közt történt? - tette fel az első kérdést az elnök Klebelesberg Kunó gróf kuituszminisztérhez, - Meg kell állapitanom, hogy a könyv megjelenése után tizenegy évvel történt meg Szekfü Gyula egyetemi tar.ár kinevezése^ olyan időben, amikor a könyv megírásának idején uralmon volt . t-^iLua^L -ju*gacá3t* i^uxtíkX rezsimet más váltotta fel. A dolog ugy történt, hogy annakidején mind a két történelemtanári tanszék megürült a bölcsészeti fakultáson és a kar kérte, hogy a kultuszminiszter ne Írjon ki pályázatot, mert két olyan kiváló nagy tudós van, akik feltétlenül méltók arra, h-.-gy meghivás utján kerüljenek a tanári székbe. A meghivás meg is történt, a kijelölő bizottság egyhangú határozattal Hóman Bálintot os Szekfü Gyulát ajánlotta és aztán a titkos szavazással Hóman Bálintot 37 szavazattal kettő ellen, Szekü Gyulát pedig 30 szavazattal 4 ellen jelölték s ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy ha maga a meghivás a legmegtisztelőbb formája egy egyetemi katedra betöltésének, akkor az az arány,, amely a 30/4-ben XZS^x&Xteutx mutatkozott, olyan, ami a praxisban ritkán fordul elő. Az, hogy a„Számüzött Rákóczi"cimü könyv miatt nevezték volna ki, illetve hívták volna meg Szekfü Gyulát az egyetemi katedrára, tévedés, mert erről soha szó sem volt. - A könyv megjelenésének idején - folytatta a kultuszminiszter vallomását - államtitkár voltam a minisztériumban és bár mint vezetőtisztviselőnek hallanom kellett volna róla, ha valóban megtörtént volna, sohasem hallottam, hogy Bécsből valamilyen befolyást gyakoroltak volna arra, hogy Szekfüt egyetemi tanárrá nevezzék ki, Ezután Surgoth Gyula dr. védő megkérdezte a kultuszminisztertől, vájjon hallott-o- arról, hogy a kommunizmus alatt Szekfüt kinevezték egyetemi tanárrá, A kultuszminiszter nemlegesen válaszolt, s az, után Galóca kérdésére megjegyezte, hogy Szekfűnek a i? Der Stadü Ungarn" iL cimü munkája, amely a háború alatt jelent meg, fel hivta a szövetségesek/. 7 a magyar állameszmének erejére és ezzel a gyönyörű munkával Szekfü rendkívül nagy szolgálatokat tett a hazának. De ezt a munkát nemcsak mint kultuszminiszter, hanem mint a Történelmi Társulat elnöke is olyan művészi alkotásnak tartja, amely párját ritkítja a magyar történelemben. Klebelsberg Kunó gróf ezzex be is fejezte e vallomását, titkára kiséreteben eltávozott es utána Domanovazky Sándor dr, egyetemi tanárt hallgatta ki a törvényszék. Domanovazky dr. elmondotta, hegy előadója volt annak a bizottságnak, amely annakidején Szekfü meghívásét javasolta. Elmondotta, hogy Hóman Bálint és Szekfü Gyula kiváltságán kívül az is szerepet játszott a meghivás utján való betöltésnél, hogy két katedra ürülvén meg egyszerre, nagyon fontos volt, hogy sürgősen eliminálják a tanulmányi dolgokban esetleg előálló folytonossági hiányokat. - m .: Ahhoz a referátumhoz, amelyben szemlót tartva a magyar történelemirók felett, Hóman ós zekfü meghívását a jánlotta, akkor nem szólott hozzá senki, bár a meghivás utfán való betöltéseknél legtöbbször vita szokott felmerülni a meghivan&ók személye fölött. A titkos szavazás óriási arányban többséget juttatott Hómannak és és Szekfunek is. A tanácskozások során Szekfü három munkája került szóba."*, száműzött Rákóczi*? a w Der Sta&t Ungarn" és végül "A három nemzedék". - Érvényesült-e valamilyen befolyás a Száműzött Rákóczival ; kapcsolatban Szekfü érdekében? r kérdezte az elnök, - Semmi Ilyenről nem tudok. És a magántanári habilitációnál szó volt-e a "Száműzött I Rákócziról,cérvényesült-e valamilyen befolyás - tette fel a kérdést MBhes szavazóbíró. /Folytatása következik./
