Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1

1930-11-04 [048]

— j/£ó JÁNOS ÖZVEGYÉNEK ELTÉRÍTÉSI PERE, I Mintegy három esztendővel ezelőtt a Pesti NapL egyik cikke azt Irta,hogy ^ákó János hírlapíró, aki a kommün utáni úgynevezett A.B,C. -mozgalom egyik vezetője volt, bizonyos visszaélések miatt letartóztatásba került, utebb egjí £ aj védő lap szerkesztője lett, azután megőrült, ugy hogy a mentőknek kellett az s

zent János korházba szállítani, A lap másnap helyreigazító nyilatkozatot közölt, Jáko János azonban s rektiíikáció után is sajtópert indított a sikk szerzője, Turcsányi Gyula ellen. A per folyama alatt "áko János a llpótmózei elmegyógyintézetben meghalt és a főtárgyaláson "urcsányi arra való hivatkozással, hogy halott kollégájával szemben nem Óhajt bizonyítani,, lemondott a bizonyításról és a törvényszék' bűnösségének megállapít-ás a mellett négysáz pengő pénzbüntetésre ítélte, ^z Ítélet jogerőre emelkedése után özv, Jákó Jánosné kártérítési pert inditott a Pesti Napló ellen,, Keresetében azt adta elő, hogy a cikk megjelenése olyan lelki ^megrázkódtatást idézett elő elhunyt férjében, hogy ennek tulajdonítható a halála is. Salusinszky Gyula dr,, a Pesti Napló jogi képviselője, - azt vitatta,hogy a haláleset és a cikkek között okozati kapcsolat nincsen, Jákó már a cikk megjelenése előtt is súlyos idegbajban szenvedett éa a Lipótmező orvosainak szakvéleménye szerint általános idegrendszeri kimerültségben halt mág. A budapesti királyi törvényszék több tárgyalás után megállapította a lapvállalat kártérítési kötelezettségét és háromezer pengőt Ítélt meg vagyoni ós nemvagyoni kár elmén az. özvegynek, A királyi Ítélő. tábla ezt az összeget 25oo pengőre szállította le és a tábla Ítéletét a kúria is helybenhagyta, A kúria jogerős ítélete után azonben érdekes jogi helyzet állott elő., Özv, Jákóné csupán a lapvállalatot perelte, a lapvállalat viszont a törvény értelmében csupán kauciója erejéig köteles fizetni. A kaució ötvenezer papírkoronát, mai értékben négy pengőt tesz ki s ezt az összeget a vállalat ki is fizette Jákónénak. Jákpné ezekután a cikk szer zője, Turcs ányi Gyula hírlapíró ellen indított kártérítési pert. Turcsányit a törvényszék a kereseti összegben el is marasztalta, igy került ma ez az ügy ismét a királyi ítélőtáblára. /Folyt.köv*/ M. FAYER SÁNDOR CSÖDÜGYE, A királyi törvényszék mint csődbíróság Fayer Sándor ellen vagyonhlány következtében hivatalból megszüntette a esődeljárást és a csőd megszün tetés érői azólé hirdetményt közzététel végett kiadta a csődtömeggond nok~ nak. ± A határozat indokolása szerint a .• :ieggondnoki jelentésből és a csődvá ászt mányi jegyz őkönyvből kitűnik,hogy Fayer Sándornak két vitás követelése van, nevezetesen Fayer György ellen 2oo.ooo pengő ós Fuchs Leó ellen 5»oo6,854 pengJő erejéig, egyébként azonban seiani vagyona nincsea, A Fayer Györggyel szembeni követelés annál Inkább bizonytalan, mert Fayer Györgynek Bécsben fényképészeti műterme volt, de tönkrement, tehát behajthatatlan, ezenfelül is Bécsben kellene őt perelni és az eljárásra szűksógea jelentékeny költségekre a csődtömegnek pénze nin .sen, A másik követelés, aaelj Fuchs Leóra való hivatkozással történt, vitássá tétetett. Fuchs Le- szerint a követelésnek nincs jogalapja, de összegszerűség tekintetében Is helytelen. A per Fayer ós Fuchs között folyamatban van és s. törvényszék mint elsőblróság Fuchs Leót elutasította a ke resetével, iliyen körülmények között ez a követelés is teljesen értéktelen es árverés Utján nyilvánvalóm nem volna értékesíthető, A törvényszéki határozat ezután érdekesen foglalkozik azzal a körülménnyel, hogy Fayer s

ándor Ötrruilió pengős pert szegény jog cn visz Fuchs Leó ellen és igy Fuchs Leónak igen jelentős ügyvédi költségeket ós hólyegkö ltség-kitenni kiadást okoz, ennélfogva az Is felt ehető,hogy Fuchs a követelés jogosságának a tagadása mellett esetleg hajlandó volna áldozatokat hozni azért, hogy a per további költségeitSl mentesüljön,. Ilyen alapon azonban csak a Jóerkölcsökbe ütköző módon lehetne csődvagyont teremteni, ehhez a csődbíróság még akkor sem járulhatna hozzá, ha ezt ea la mennyi csődhitelező kívánná; mer', igy a köz ad ós toljesen tönkremehetne anélkül,hogy ebből a hitelezőknek izomba vehető hasznuk lenne, Hajnik Imre dr, törvényszéki bi.ro azzal fejelte be a határozat indokolását, hogy a csődmegszüntetés kérdésében a hitelezők meghallgatását a csődbíróság azért nem tartotta szükségesnek,mart ez előadott tényállás szerint az nyilván céltalan volna.