Magyar Országos Tudósító, 1930. november/1
1930-11-06 [048]
Csütörtökön epte a Szent Gellért szálló márványterm5>en társasvacsorát rendezett a budapesti piarista diákszövetség. A társasvacsoráa I m r é d y Béla dr 0 a Magyar Nemzeti Barik igazgatója "Aktualitifeok a pénzről" cimmel tartott előadást. Előadta, hogy 1715 és 1720 között egy skót pénzember J~hn Law jegybankot, majd a gyarmatok kiaknázására részvény társulatot aü&itott . Franciaországban,. A két egymásba nem illő üzletágnak összekeverése óriási méretű inflációra vezetett, melynek a részvények és a kibocsátott jegyok jóformán teljes elértéktelenedése lett a véhe 8 Law volt az első, aki a nemesfémek ingadozómennyiségü készleteiből függetleníteni akarta a pénzforgalmat, s aki a papir fizetőeszközök legjobb fedezetét az ingatlanban vélte megtalálni. Most 200 év után propagálni kezdik, hogy az aranyról, mint a pénzrendszer alapjáról le kell térni és a pénzkibocsátást.*, ingatlan fedez; *"i alapra kell helyezni. Hasonló törekvések Németországban a Nemzeti Szoc: .11:.;ték programmjában is fellelhetők. Nálunk igen primitiv módon bajainknak gyógyulását és a forgótőkohiány megszüntetését ugy vélik elérni, hogy minden ingatlantulajdonosnak ingatlana értékének egyharmada vagy fele erejéig bankót adnak a kezébe azzal, hogy'a bankót köteles kiadni. Azt kívánják, horaz arany helyett az ingatlanok szolgáljanak fedezeti alapként, továbbá, hogy a forgalomban lévő pénzeszközök mennyisége szaporodjék, A fedezet cél" ja a beválthatóság biztosítása, viszont ingatlanfedezet mellett a jegyok nek földro való beváltását fizikailag megoldani nem lehet, A föld nem való csereeszköznek, nem osztható, nem mobilis, nom szállítható és nem egynemű, tohá- nom helyottesithotő. Az egész nyugati kulturvilág pénzrendszere az aranyon v nyugszik; a nemzetközi fizetések eszköze az arany és ettől egy állam somjLzolálhatja magát súlyos gazdasági következmények nélkül, A történelem folyamán felmerültek más kisérletok is, az ingatlanoknak jegyfodezeti alappá tóteléről. Teljes Dalsikerrel végződött a francia asszignátík kibocsátása, mely inflációba fulladt, A másik két kísérlet volt: a dán valutáris helyzet szanálása 1813-ban, illetve 1818-ban és a német birodalmi Bontoribank alapítása 1923-ban-, A pénzeszközök szaporítása nom jelenti a forgótőke szaporítását, mert a pénz nom tőke, tőke csak termelésből állhat elő s mert a tőke a tor-' molt jószágoknak el nem használt és totoább termelésre fordított része,Ha- a jegyforgalmat bárminő fedezet alapján megkétszereznők, ezzel a szükségletek kielégítésére szolgáló javak mennyisége nem szaporodnék, csupán az irántuk való kereslet/megindulna tehát az áremelkedés, vagyis a pénz értéke devalválódnék. Határozottan ol kell Ítélni minden olyan törekvést, mely a közelmúlt évek inflációs veszélyeit idézi fel és megsemmisíti a pénzérték állandósága t o /M0T/B« A/AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMRA KÖZGYŰLÉSE. p olytatás 3./' Szász József a földigénylők panaszait tárfta fel, majd Kölcsey Béla mondott emelkedett hangú beszédet, amelyben Trianont jelölte meg a baj :k egyedüli és végső okául £ Fabric zius Endre dr 0 a gazdatiszti kar egyes panaszait tette szóvá, majd Hoyos Miksa gróf reflektált az elhangzottakra, nire a közgyűlés az igazgató jelentését j egyhangúlag .<A:^t elfogadta. Ezután megszavazták az 1931. évi költségelőirányzat tételeit, | majd a közgyűlés H o y c s Miksa gróf elbök záróbeszédével este 9 í' ; ér akor be fe j e z őd ö 11, /M OT/Ky.
