Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2
1930-10-31 [047]
HORANSZKY LAJOS EMLÉKBESZÉDE TISZA ISTVÁNRÓL. Pro d o m o: Ma es*e a Tis^a István Társaskör Tisza Istvánomlékünnepélyt rendez, amelyen a megnyitó oeszédet Berzeviczy Albert, az ünnepi, beszedet pedig Ho ránszky Lajos mondja, A megnyitó és az ünnepi beszéd kivonatát e">bre közöljük a T ^Szerkes zt ősegekkel, a megjelent előkelőségek névsorát pedig később adjuk.* • Berzeviczy Albert elnöki megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: - Tizenkettedszer gyűlünk ma össze a gyászos évnapot a Tisza István emlékére alapított társaskörbon megülni. Ez alatt a tizenkét év alatt a Tisza-kultusz úgyszólván tetőpontját érte el, olyan korban, moly mindenekfölött az élő hatalmasoknak szeret h°dolnl, Elértük azt, hogy ma már mindenüti viszhangot talál az összeomlás vértanujaként elhunyt negyünk emlékének tisztelete , - Tisza Istvánban c. közéleti erények egy gondolatból csúcsosodtak ki, miben szinte utolérhetetlenül és példátlanul all.^Ez az ő felfogása volt a közszolgálat, a haza szolgálatának termesze térő 1^ Ha valakiről, rola lehetett elmondani, hogy ő 4 kormányzást nem uralomnak, hanem szolgálatnak tekintette: ő szolgája, szinte rabja volt vállalt kötelességeinek* Rideg erkölcsi komolysággal fogta fel a hatalom feladatait s ez a hatalom élvezetének átérzésére egészen képtelenné tette, A legnagyobb államférfiul gondok mellett ráért mindennel foglalkozni, csak eggyel nem; önmagával,Amikor a közhatalmat kivették kezéből nem el le nzékieskedett, hanem egyszerűen elment a harctérre, fegyverről szolgálni a hazát. Harcolt* az ellenség e 13e n, de nem akart harcolni azok ellen a politikai ellenfelek ellen, akiknek hatalmát megmutatni könnyű lett volna, de akiket nem akart támadni oly Időbon, amikor ennek a támadásnak súlyát a haza érezhette volna meg, - Tisza István abban az iskolában nőtt fel, amely a kormányzó államférfiut, mint a parlamenti többség vezérét, valóban loadernek tekintette, ki az e b ész parlament vezetésére és irányi tasára is hivatva van, Tisza István, aki egyszer sikertelenül, egyszer sikeresen megszegte a parlament szabályait, aki kegyetlen Ítéletet mondott az obstruáló parlamentről,azért mégis, sot talán éppen ezért nagyon komolyan vette a parlamentet,Tisza lelki isme re tos^n megtett mindent, amit a parlament tőle, mint vezetőjétől megkívánhatott. Ha útjaik ennek ellenére oly gyakran szétváltak, ezért ő joggal h árltotta át a felelősséget a másik félre, »z o parlamenti vezetői szere pór nek legnagyobb erőssége volt: viszonya s pártjához, A párt megszervezésében, abban a módban, ahogy azt szellemileg, sot lelkileg is áthatni és vezetni tudta, utolérhetetlen mester volt. Emberfeletti munkát végzett az 1910-iki általános választások alkalmával, bejárta majdnem az egész országot, szónokolt, agitált, gyakran jelentéktelen uj jelöltek érdekében, ugy, hogy a Nemzőt! Munkapárt amint megalakult, joggal tekinthette magát az o alkotásának. Ö a pártban és a párttal élt, benne nem ismert kicsinyeket és nagy oka t,ao régieket és ujakat, mindenki iránt egyformán baráti, figyelmes és előzékeny volt. Tisza megadta a pártnak ami a pártié, de megadta a parlamo ntnck,aml a parlamenté. - Most már mindez a múlté; még sokan vagyunk, r.kik emldékszünk személyére, kiknek lelkében él képe. Idővel majd fogyni, pusztulni fogunk mi is, de az ő tetteinek, szavainak emlékezete elenyészni nem fog, Horánszky Lajos ünnepi beszédében többek között igy szólt: - Midőn Tisza István vértanúi emléknapján ezen a helyen először egybegyülünk ? kegyeletes érzéseink sugalják, hogy a régi hagyományek tisztolctévol lépjük át e csarnok köszöbét. Egy évszázados mult tekint le Itt reánk; sorsunk és küzdelmeink változatos fordulataival. Egy évszázad az ország fejlődésénak, emelkedésének a fénykorából, de tanúságtétel ls a nemzet küzdeleméinek és megpróbáltatásainak viszontagságos múltjából, Széchonyi géniusza szentelte fel először e helyet, aUegnagyobb magyar szelleme kolt életro itt, midőn száz évvel ezelőtt táborával a Nemzeti Kaszinó diszes gárdájával c történelmi ház falai közé bevonult, A szabadságharc előtti idők mozgalmainak is tanúi voltak ezek a falak s az 1861,-1 országgyűlés főrendiháza ebben a 1 bemben tartotta tanácskozásait. Itt folyt a harc ai-iősi alkotmányért és » /Folyt.köv,/
