Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-28 [047]

HÍREK, A JOGÁSZKONGRESSZUS ELŐKÉSZÍTÉSE• Z 3 I t v a y Tibor ftgazságügyminJszter egyik felsőházi beszédében kijelentette, hogy az őszzel birákból és ügyvédekből álló kongresszust szándékozik ödszehivnihogy ott a még égetőbbé váló jogászprobléma megoldása felől tanácskozzanak, A miniszternek ezt a tervét nagyban támogatja Juhász Andornak a Curia elnökének az egyik jőgész (Jgyeletl felszólalásában hangoztatott nyilatkozata, amely szerint a curia elnöke is azon az állásponton van, hogy a jogászprobléma megoldása tovább nem odázható. Az igazságszolgáltatás két kiváló vezetőjének ez az álláspontja a jogászközvéleményben élénk visszhangot keltett és örömmel fogadták, mert nyilvánvalóvá lett ezzel, hogy végre komoly lépések tör: énnek a jogásztársadalom helyzetének javitáié érdekében. Az igazaágügyrainiszter a kongresszus elé kerülő anyag előkészítésével a Budapesti Ügyvédi Kamarát bizta meg és a kamara a vidéki kamarák bevonásóval kidolgozta és már fcl is terjesztette a kcngrosjzus elé kerülő anyagot 11 pontba foglalva, amelyet a kongresszuson tárgyalni kívánatosnak tárt. A kamara egyben felhívott minden ügyvédet, hogy a kérdés megold áöráhc z jöjjön segítségül ötlettel ós indítvánnyal. Ilyen előzmények után ült ö sze keáden e3te értekezletre az egyik legnagyobb ühyvédl alakulat az ügyvédek Gazdasági Egyesülete ,Opplor Emil elnöklete alatt, ^z értekezleten megjelent Blauner Mér a kamara főtitkára is. " Oppler elnöki megnyitójában utalt orra, hogy az ország mai gazdasági helyzetében csak olyan Indítványokat lehet és kell tárgyalni és előterjeszteni, amelyek az álism ujabb megterhelésével nem járnak. A magn részéről több indítványt terjesztett elő, Így többek közt az ügyvédi kényszer behozatalát a közigazgatásnál, a pártfogó ügyvédek -díjazását, a birói utánpótlást nz ügyvédi karbél is külföldi mintára megszervezni, az egyetemi oktatás reformját és ezenkívül még több indítványt. ^T a u b n e r Géza a közmegbizatások kérdéséhez szélt hozzá, 3 azt indítványozta, hpgy ha a bíróságok, vagy más közhatóságok előtt ügyvóé kirendelése látszik szükségesnek, ügyvéd kirendelése végett a hatóságok a kamarát keressék meg és ott 9 kamara éljen ezzel az autonóm jogává], hogy azokat az ügyvédeket részeaitso közmegbizatásban egyformán és igazságosan, akiket arra legalkalmasabbnak tart és akik arra rászorultak, V á r a d y Imre a szegény védelem díjazásával foglalkozott, kifejtette, h'f y a mai gazdasági viszonyok között nem lehet éppen nz ügyvédek munkáját ingyen kívánni. A jogvédő irodák egységesítését sürgette. Szegő Ferenc dr. az Országos Gyám és Nyugdíj Intézet tagdijai egy részének száz százalékos tartalékolása helyett az ellátási összeg felemelését indítványozta, p c d a. Ernő dr. a munkaalkalmak emelése kiterjesztésének kérdését tárgyalta s ezzel kapcsolatban az ogye3 jogügyleteknek kötelező irásbafoglalására vonatkozó törvényjavaslattal foglalkozott. Blauner Mór főtitkár hivta fel végül az értekezlet figyelmét arra, hegy minden egyes ügyvédnek kötelessége, hogy az összeülő kongresszus sikeréhez közreműködésével járuljon hozzá. Az okirati kényszerről szóló törvényjavaslattal foglalkozott és bór elismerte, hogy az több pontban haladást jelent az ügyvédi érdekek szempont j áb61, ^feoleszögezte, h"gy az egészében nem elégitheti ki az ügyvédi kart. ii/.A,*.. . á

; ó */.;ÍÍ£JIXX»^»©$ •< • ~f; «i-:j2j5idk.'. %gÍ2M%9£&xgX W e i s 3 Károly felszólalása után az értekeziefe egyhangúlag elfogadta /, a beterjesztett határozati javaslatokat, amelyeket mo;jt a kamara utján \j\ felterjesztenek az igazs ágügyr i.nis zterhez. /M0T/B, JA