Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-22 [047]

TÖRVÉNYSZÉK . //pJl ÁDÁM PROFESSZOR ÜGYE. Folytat ás 3./ A tanú erre sem volt hajlandó nyilatkozni és a vallomása ezzel be i3 feje­ződött. Az ügyész kérte,Antal dr. ellenezte a megesketés ét, amit a törvény­szék végül mellőzött azzal a.z indokolással, hogy nyeréseégvágybél elköve­tett bűncselekményért jogerősen elitélték. A következő tanú Lech Kálmán -rv>,3tanhallgatC tett vallo­mást, amelyben azt adta elő, hogy Katona Jenő neki is 150 pengő segélyt adott, erről a bajtársi szövetségnél jelentést tett, a pénzt felvette, de letétbe helyezte. Katona azzal adta a pénzt, h gy azért köteles Adám tanár ur kellét iumát is felvenni &a ha az indexével bizonyltja, h gy ez meg­történt, akkor ujabb 100 pengő segélyt kap. Az ujabb 30gélyt már nem vette fel, aőt Ádám tanárt törölte. Ádám tanár megkérdezte tőle, hogy miért töröl te az ő kollégiumát, amire 9 azt válaszolta, hogy azért,^mert ujabb segélyt Ígértek, de nem kapta meg. Ádám tanár erre megkérdezte tőle^ hogy vájjon csupán ez a segélybe3züntetés oka-e a törlésnek. rt z ő igenlő válasza után a tanár olyasféle megjegyzést tett, h gy egy-két száz pengő segélyt adna egy szegény diáknak, de azért nem kérheti tőle, hogy az ő kollégiumát is í'e vegye. Lech vallomása szerint Ádám professzor még azt a megjegyzést is^tett h'gy nem azép dolog, hogy a segélyt megígérték, de nem fizették ki. Adám professzor a tanú vallomásának erre a részére kijelentette, hogy nem felel meg a valóságnak, mert ilyen nyilatkozatokat ő nem tett. Töreky elnök kér­désére előadta még a tanú, hogy a pénzt nem Hcsazu Kálmántól, hanem Kato­nát cl kapta, de ^at.-na nem mondta meg, h gy a pénz milyen forrásbcl szárma­zik, /Folytatása következik,/ TUD* MÁNY, —u ALD?' DAIvII ELŐADÁSA A FRANCIA MAGYAR IRODALMI TÁRSASÁG BANo Szerdán oste a Franoia-Magyor ^rodqlmi Társaságban nagy és alökelő közönség előtt tartott előadást Aldo D a m i jeles francia iró, a leláss magyarbarát.. Előadásában a megszokott dualista felfogésaal szemben trailista felfogást helyez szombe, amellyel igyekszik az irodalmi alkotás legmélyéig hatolni. Rámutatott arra, hogva "klasszikus és főképpen "romantikus" megnevezés milyen változásokon mont ker észtül az idők folyamán: példa errera a külön­böző egymást követő politikai és irodalmi romantizmus. Szerinte "az irodalmi, sőt általában a művészi a kotásban a következő osztályozás lehetséges: 1,/ a művész, akinek a számára a művészet öncél, toh -t akár fcdfáj amel yet feldol­goz, akár mesterség vagy tevékenység, fönntartja az alany és a tárgy közötti du>L iamust. Ez volna az igazl"KlasszikT3is" / Mozart/ 2 ./ A művész, akinek a számára a művészet személyes..kifejezési, mód. ix Z alany és a tárgy egyboolva­- dása "romantizmus" /BobhovoD második korszaka/ S,/ k művész, akinek a számá­ra a művészet Propagandaeszköz, objektív, vagy szubjektiv gondolatainak ter­jesztésére , /pl,Csaknem az egész francia XVIII. század/ A francia romantiz­..ausban mindhárom lrunyt k^viselve látjuk . La Martiné lenézi a művészetet és önmagát fejezi ki, Hugó főképpen gondolatait propagálja, Gautior ,, L / árt pous? Idrt ir;ny képviselője. Nincd tehát tulajdonképpen romantizmus, sőt még klasszlkó-romantizmus sem, ha a dolgokra mélyére nézünk. ÜZ érdekes előadásért az elnöklő t o K á r Gyula mondott köszö­netet a társaság nevében. /MOT/E.

Next

/
Thumbnails
Contents