Magyar Országos Tudósító, 1930. október/2

1930-10-22 [047]

ZU: ÁDÁM PROFESSZOR ÜGYE 0 Folytat . s 4./ A tanú vallomása után Török"-" elnök ismertette a június . 27-lkén készült egyetemi tanácsi határozatot, amely az Adám-féle üggyel fog lalkozik. * határozat magállapit ja, hogy az eljárás során semmi olyan tény nem merült fel, amely arra engedne következtetni, hogy Ádám Lajos professzo nak része lett volna a segélyezési üggyel kapcsolatban. A tanár azonban helyteleniti azt, h: gy Ádám professzor nem tett azonnal feljelentést az ügyben. A dékán azt kérte a határozat:* .. .„'•«- * szerint, hegy a tanács feddje meg a három orvostanhallgatCt és Szenté latván^dr.-t. A tanács nevében a dékán meg is dorgálta az 01*0 ,tanhallgatókat, zentével szemben ez a határozat nem volt végrehajtható mert diöközben kilépett az ogytem kötelékéből. A bizonyítás kiegészítésére került uzután ser, a sértett éjk/iselője még több tanú kihallgatását kérte, Traeger László dr, ügyészségi alelnök ehhez hozzájárult. A bíróság mellőzte a bizonyítás kiegészítését, mire a per''beszédekre került a sor* Vitéz C3ik László sérelmezett egy tanácsi határozatot, - kezdte Traeger ügyészségi alelnök beszédét - éa erre megírta a cikkét. Amikor az igazság védelmében szólalt fel súlyos sérelem érte az igazságot. Ugy látszik volt idő és voltak emberek, akik előtt elég volt kiejteni Ádám tanár nevét, h

r

gy ilyen cikk lásson napvilágot. E

z

t a cikket az elfogultság szül--., tek, aki olvasta,azt látja, hogy Á 'ím professzor ebben az ügyben nem áll tisztán/a pénzzel kapcsolatban valami terheli, A lefolytatott bizonyítási eljárás teljesen negatív eredménnyel járt a cikk állításaira vonatkozóan. Ha a cikk Írója nem ismerte a tanácsi határozást, nem volt joga annak megírására, ha pedig ismerte

;

csak csodálkozni Idet azon, hegy tofeábbterjesz tette a gyanút és azt a nyilvánosság elé vitte-. Nem sikerült bizonyítani, hogy Ádám tanárnak bármi köze is lett volna ezekhez a pénzügyekhez és azt, hogy bármit tudott «olta a pénzek eredetéről„ Vitéz Csik László azt is állü ja, hogy Ádám Laj03 a kinevezéssel kapcsolatban nem tanúsított olyan szerén" • séget^és olyan magatartást, amely- ebben az általában minden erkölcsi inte, ritására féltékeny embertői elvárható volt. Szigorúan azt kell víszgáini a. kinevezéssel kapcsolatos tényen át, h gy HSl a kormányzati tény és mi Adám profo zor ténye. Ádám Lajos tanár olyan tényekért is felelőssé akarják tenni, amely kormányzati -ómoolydés • A másik kérdés az, h^gy araikor a kínevezés megtörtént és azt tapasztalta, hogy nem fogadják szívesen a tanári kartfrah, miért nem mondott le . Az egyik professzor azt vallotta, h:-gy ha valakit társaságban nem látnak szívesen, oda nem illik elmenni, **z vonatkoztatható a társasági életre^ de nem egy ilyen állással kapcsolatban, amelyet Ádám professzor betölt, 11 a valakinek ilyen pozíciója van, amely elismerést, diszt jelent, az természetesen nem mondhat le erről a pozocióről. Hogy az a magatartás minek mlh ősithete, az a törvényszék elbírálásától függ Az azonban bizonyos, h"gy semmi olyen nem irható terhére, amely feljogosítanák cikkírót arra, hogy olyan kifejezéseket használjon, mint amilyeneket a cikke tartalmaz. Ugyanaz vonatkozik a másik vádlottra is, aki talán még kevesebb adattal rendelkezett. Ezért a cikkért elégtétel jér - mondta a beszéde végén a vád képviselője - éa ebben az értelemben ké^em a bíróság Ítéletét. . Ezután Antal István dr, mondta el védőbeszédét, Azt fejtegette a védő, hogy nem él azzal a t lehetőséggel, hogy feltárja ennek az ügynek hátterét; ugyanis azt a felfogást vallja, h'gy a fennállott tár; sadalmi politikai és világnézeti ellentétéket nem szabad elmélyíteni ós nem szabad a hatalmas terheket, amelyek a vezető férfiak vállain nyugosznak még súlyosabbakkal tetézni, Nem Ádám professzor személyére vonatkozott az,hogy az egyetem legnagyobb szégyene, hanem az ügyre- folytatta a védő. - A vádhatóság félreértetette a cikk rendenedáját. A cikkírók nem azt Írták, h« gy betolakodott az egyetemre, hanem azt, h gy nem fejtett ki Olyan szerénységet és etikai önrézetet, amely tőle elvárható volt* A tolakodás relatív fogalom, amelyet különféleiképpen lehet magyarázni. Ugy ia lehet értelI.A mezni, hegy olyan társaságba akar bekerülni, ahol nem szívesen látják és \l ^ olyan helyre igyekszik beférkőzni, ahol jelenléte csak ellenhangulatot szül, / 1/ /Folyt. köv.t/