Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-06 [046]

MAGYAR ORSZiGOá TUDÓSÍT•. Budapest, 193C. október 6. K é z i r A t . H fi r tn a d i k kiadás. XII. évfolyam, £26i szám. /A József Műegyetem tonévmognyitó ünnepélyes közgyűlése. Folytatás 2,/ nemzeteik hivatalos megbízottjai Írásbóli véleményeket terjesztettek bo az ott feltett kérdésekre. B kérdések a tervezés oktatásának módjaira, a szerkezeti és statikai ismeretek szükségességére, az építőanyagok ós technológiájuk ismeretére, a különleges épülőtfelszerelési és berendezési 3peciális munkák oktatására, az építészhallgatók praktikus kiképzésére a gyakorlatban, végül a jogi és közgazdasági tanulmányaira vonatkoznaki Megnyugvással kell konstatálnom, hogy mindazok a szempontok) melyeket az egyes szakelőadók szükségeseknek jeleztek az épitédzi szakoktatás/ eredményességére, műegyetemi szakoktatásunkban részben már régen, részben tanrendi szabályzatunk uj módosításában már végre vannak hajtva s igy a legszebb reményekkel nézhetünk építész oktatásunk eredményei elé. - Műegyetemünk, ismét hangsúlyozom, mert ez n körülmény a tanterv szempontjából rendkívüli fontosságú, épitészok nevelése folyik. - Tanításunknak épp ez az egyetlen főiskola Magyarországon, ahol >kból általánosnak ós mélyrehatónak kí 11 épiroson >b

v ki van domborítva es igy az egyes áli súlyt helyezünkm mint a külföldi Müehogy nálunk a történeti stílusok okiennie és nem szabad specializálódnia. Ez az oka, hogy Műegyetemünkön az teszi oktatásban az elméleti rész talános művelődési tárgyakra is gye temek tanterveiben találjuk, ez okozza, tatásának is tágasabb teret kell hagyni. - Műemlékeink fentartása, az építészi műtörténet kutatása azon az alapon történhet, amelyet Műegyetemünk nyújt, ezt az alapot nem szabad elsekélyesitenl. Ma már nevetségesnek tűnik fel az a néhány év előtt még hangoztatott ely, hogy a művésznek ártalmas és nem szabad Olaszországba menni a: régi alkotásokat tanulmányozni, mert ez művészi eredetiségének esik rovására. - Az építőművészet ma forrongásban van. Amit a XIX.. század végén már előre lehetett látni és érezni, hogy a történelmi stílusok leélték magukat, az a XX. század elején bekövetkezett. Gyors egymásutánban 50 év alatt évezredek stilusai váltakozva'vonultak fel, hogy az uj feladatok külső megoldásának eszközöl logyonok, de az uj szükségességek, az uj felismerések, a higiénia és a praktikusság terén, uj formákat tettek szükségessé, A szükségességek kielégítésére uj szerkezetek keletkeztek, amelyekre a régi stilWsok motívumai már nem alkalmasak, megváltozott a társadalmi felfogás ós megváltozott a korszellem is a nagy világháború óta. Már pedig a stilus az építménynek vagy művészi alkotásnak az a jellege, amellyel célszerűen, anyagszerűen és a korszollemnek inegfelelően alakul. A stilus a korszellem kifejezője, A korszellemnok változását ma mindnyájan érezzük, A stilus nemcsak az épitőmüvészotben jelentkezik, hanem a művészetek minden ágában és a társadalmi élet minden megnyilatkozásában, a közfelfogásbán is visszatükröződik. Hogy egy uj stilus keletkezzék, ahhoz szükséges, hogy az általános társadalmi fölfogás megváltozzék. Ezért nem lehet stílust csinálni, ez magától kelotkozik, csak divatot lőhet kreálni, amely azonban a stilusba beleilleszkedik. Ezután hivatkozott az uj rektor Germann Bestelmayer müncheni rektor előadására kongresszuson elm rint ma egészében , amelyet az ujabb német építészetről a legutóbbi ópitész;ndott, az uj stilus törekvésekkel kapcsolatban, s amely szainkább épitőtechnikáról lehet beszélni, mint épitőmüvészotről. A mai épitőmüvészotben a. konstrukció a fő és annyira vagyunk már nevelve, hogy a szép konstrukciót minden diszitő melléklet nélkül esztétikai élvezettel szemléljük. Ezt a díszítőeleme t a ritmus helyettesíti, do a formát K meg nem találta az építészet. Ezután arról beszélt, H ü 1 t 1 professzor, hogy a régi stílusok mennyire föleitek meg az ember lelki szükségének, moly művészetet kívánt. Mindezt mutatta ?? reakció, mely e stilusok után beállott, - késő ronaissanceot követi a gazdag olasz barokk, a style desornamentádot, a churriguoresque és a dirootoire után jön Napóleon empire jenek csodásan finom gazdagsága. A mai építőművészet a háború utáni idők szükségletét elégíti ki. A nagyszerű gyártelepok, a pályaudvarok és a kor legjellemzőbb épületei az egyszerű hatásos és olcsó lakóháztolopok évszázadokra útmutatásul szolgálnak. Az uj építőművészet megfelel áruházaknak, iskoláknak, szanatóriumoknak, kórházi épületeknek is. de nem mutatkozik alkalmasnak királyi palota, egy országháza^ vagy nagyoftn^templon céljára, azok méltóságának éstrcprezontativ voltának kifejezésére. ésir -7 Folytköv./