Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-06 [046]

MAGFÍAR ORSZiiGOS TUDÓSÍTÓ. K ó z i r a t . p 'S//" Negyedik kiad á s . Budapest, 1930. október 6. XII. évfolyam, 226. szám./A József Műegyetem tanévmegnyitó ünnepélyes közgyűlése. Folytatás 3,/ - Hogy a modora épületek dekorációja, a díszítőelem hogyan fog kialakulni, az a jövő titka, de nem kétséges, hogy rövidesen elhagyja az építészet a túlságos egyszerűséget és újra architoktonikus elemekkel és díszítésekkel fog dolgozni. Egyébként som tsrtunk ott, hogy mai kiforrott, kialakult stílusról lehet beszélni és ha nagyobb reprezentációs, vagy egyházi épületről van szó, nem nélkülözhetjük a történelmi stílusok intuitív belevonását a tervezésbe, - MÜegyötörnünk építészképzése tehát helyes nyomon jár, mondotta midőn az építészet históriai fejlődését "laposan tanltja, az egyes korok architektúráját,, annak szellemét ós motívumait megismerteti a hallgatósággal, mert ezen az egészséges alapon aztán önállóan lesznek képoyek alkotni. Viszont a tervezési gyakorlatoknál nem köti meg a leendő építőművészok kezét, hagyja fantáziájukat ós Ízlésüket szabadon kifejlődni, Hültl professzor ezután az építészképzés további kéruósoiről beszélt, a hallgatók tanulmányainak mogkezdéso előtti praktikus kiképzés szükségességét emelte ki, az oklevél 2 ~ . megszerzése előtti gyakorlati idő megkivonás át fontosnak minősítette és elengodhotet lenül szükségesnek nyilvánította az épitész munkásságának folytatásához az építőiparnak beható ismeretét.A hallgat óknak.'a tanulmányok folyamán módot kell nyújtani az építőanyagok természetének és tulajdonságainak nemcsak elméleti, kémiai, technológiai és mechanikai-technológiai megtanulására, hanem alkalmat kell adni . 1 nekik arra, hogy a gyártások körülményoi£ eredményéig a kerosko&elorabe kerülő anyagok formálíés azok megmunkálási módjait is megtanulják. Az építészhallgatók gyakorlati kiképzésénél fontosnak tartja az épités helyszínén szorzott prakszist, és az épitőipari műhelyekben szerzett tapasztalatokat. Ezután behatóan foglalkozott a magyar építőipar fejlődésével, virágzásával^ mely a mult század végéig tartott, mely után mutatkozni kezdett némi visszaesés, amely tovább v hanyatló irányt mutat, ^ha tovább , igy tart,-/odajutunk, hogy ogyus épitőipari munkákat olsőrangu minőségben egyáltalában nem tudunk itthon megszorozni. Ismertette az építőipar mai szomorú helyzetének okait, melyet abban a csekély ellenőrzésben lát elsősorban, mely a képesítéshez kötött Ipar gyakorlási engedélyének megszerzése körül van. A kontárság is konkurrenciát csinál a képzett iparüzőknek s mindezt cJLŐsogiti még a kisipar túlzott propagálása, ÜZ épitőipari leromlásának okait kutatva kritika, tárgyává tette a versenytárgyalások hibáit is, rámutatva arra, hegy az állami és hatósági lakóházak építőmunka! nyilvános árlejtésen adatnak ki, ahol a kezszállitási szabályzat szollemének megfelelően a megbízást a legolcsóbb ajánlattevők kapják, A kontárságnak ez a szellem, valóságos propagálása. Végül örömmel konstatálta, hogy régi iparosaink fiaikat, az ujabb generációt a Műegyetemen képeztetik ki, be látva azt, hogy a nagyobb tanul ság pályájukon, iparukban, hasznosan fog érvényesülni. Hültl Dezső rektor a szakelőadás után az ifjúsághoz intézett néhány lelkes szót. - Dolgozzatok saját érdeketekben, hazátok dicsőségére ós műegyetemünk hírnevére, S akkor a beteljesülések biztos tudatával mondhatjátok: - Hiszek Magyarország foltámadásában 1 Az ünnepség befejezéséül az Egyetemi Énekkarok elénekelték a Himnuszt és ezzel a közgyűlés véget ért./MOT/E.