Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-13 [046]

MAGYJÍR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ. Kézirat . Budapest, 1930. október 13. A KEKOSZ VASÁRNHP DÉLELŐTT NAGGYÜLEST TARTOTT A GAZDASAGI HELYZETRŐL. AKésmüiparosok ós Kereskedők Országos Szövetsége vasárnap délelőtt a Sütőiparosok Szókházában naggyülést tartott, amelynek tár gya az általános gazdasági helyzet megvitatás

0 volt. Bevezetőül a Budapesti Polgnti Dalkör elénekelte a Himnuszt, majd Latinak Jenő törvényhatósági bizot:sági tag, elnök megnyitotta a kongresszust.Hangoztatta, h-gy a naggyülés kizáróan a gazdasági nehézségekkel kivan foglalkozni, azokról, illetve azok orvoslásának módozatairól óhajtja tagjait tájékoztatni és kizár a tanácskozásokból minden politikumot, A naggyüíés előad éj ° B e c s e y antal,. kormányf őtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag volt, aki azt hangoztatta, hagy a kisiparosak ós kiskereskedők szinte ösztönösen érzik, h'gy a gazdasági életben vihar van kitörőben. Ml készül itt-, hová megyünk?. - ez a kérdés foglal £ koztat ma Magyarországon minden gondolt-:zó p igárt.,* KJIKOSZ kem-. íyaii kivan f'glalkozni a bajokkal és meg akarja keresni, az .: rv,;síás módjait, A KÉKOSZ nemrégiben tízezer kérdőivet küldött szét a magyar kisipar saknák ás kiskereskedőknek, ezekből eddig mintegy 5.000 válasz érkezett vissza. A válaszokból megdöbbentő kép b-ntak-zik ki,.kiderül, h gy mintegy ezer kisipar.\a közül 25 .százalék teljesen munka nélkül áll, 30 százalék szórványosan kap megrendelést, 31 éz^ázalék csak azért vállal mun kát biztos veszteség mellett, hogy fizetési'kötelezettségeinek eleget tehessen, - 14 százalék pedig éppen csak.h-gy meg tud élni. Mintegy 2.ao klskareskedő közül 32 százaléknál, rövid idő., kérdése a P-J^d> ..,vag|-! a kényszeregyezség bejelehtéáe/ - 39 százalék megtakarított; pénzétől elj .22 3-z zalék pedig cdak bizományi árut árul, a fenraaradÓ 7 százalék a legnagy b takarékoskodással tud csak megélni. Itt addig kell tenni valamit, amig a katasztrófa be nem üt. Tény, hogy a' betegség -kai tulny:mö részt világgazdasági tietek. Ma mindsn kultúrállam egyaránt nehéz jegekkel küzd, Angliában éppen akkora a munkanélküliség, mint Németországban, sőt Amerikában is igen nagy a depresszió, xz egész világ gazdasága olyan egység, amelyben akármelyik résznek a betegsége elpusztítja az egészet, trianoni béko reviz<ójára már csak ezért ls múlhatatlan szükség van. Só, vas, szén nélkül nem élhet meg egy állam. Oroszország helyzete szintén nagyban bef-lyáselja a világgazdaság, alakulását és ezért Európának me Amerikának nem lett volna szabad a bolsevista Oroszországgal szemben a koztyüs kéz politikáját alkalmaznia, 3or3ára kellett volna hagyni, amig kiég. /.Italában gazdasági anarkia van, amelyet haladéktalanul meg kell szüntetni. A fővárosnak például - félretéve az üzemellenes közhangulatot, - a nehéz időkben bármi módon gondoskodnia kellene a lakosság ellátásáról. Intézményesen kitenyésztett közvetitőkezekre, amelyek a drágaság legfőbb -kai, nincs szükség, Budapest 600 millió pengős élelmezési szükségletéből raci náli3 élelmÍ3zergazdálkodáü esetén legaláhb 20C millió pengő évenként megtakarítható lenne. A termelést és a fogyasztást általában az egész vonalon racionalizálni kell. Amig Páneurópa megalakulhat, - a kollő atmoszféra megteremtése után, - kvetlenül létre kell ho zni a középeurcpai államok gazdasági szövetségét'* Ha külföldi kölcsönhöz nem jutunk h-zzá, ejetle

b belföldi kölcsönnel kell segíteni a tőkehiányon, mert pénz ás munkaalkalom v Ina itt bőven, csak - kszerüen fel kell használni. Az építőiparra vár elsős rban a szerep, h gy a gazda J ági élet megakadt vérkeringését megindítsa, Meg kell akadályozni,hgy a tőke külföldre szivar gj n ki, abnormic állapot, hogy a Svájcban elhelyezett külföldi tőkeösszegek tekintetében Magyar-rszag a második helyen áll. A nehéz idők még egy-két évig i3 eltarthatok óa addig önmegtagadás 3al, szorgalommal kell kitartanunk. W e i 3 Krnrád k ormányf őtanác s s szélt elsőnek a nagyvonalú el ndábhoz. Azt hang, ztetfa, h-gy Magyaróra zag n az egyik legfőbb baj -z, h-gy tul s-^k az Íróasztal, tul s.kat foglalkoznak a polgárral. Ma minden hez hatásági' engedély kell, ugy h-gy kodifikálni kellene egy olyan t örvényt, amely azt tartalmazná, mit szabad tennie p magyar p lgárnak-mert arra, h gy mit nem szabad cselekednie, rengeteg törvény és rendelet van, /F lytatásQ következik./