Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1

1930-10-13 [046]

Kézirat. Ötödik kiadás. Budapest, 1930. 'któbor 13. 3^ XII. évfolyam, 232. szám. /h KAKOSZ NAGGYÜLASE. P c 1 y t a t'á á 1./ Ö.sze koll fogni minden magyar polgárnak, nem beszélni, de cselekedni kell, hogy végre ne járjon itt mindenki gondoktól görnyedve, lehajtott fővel, hanem emelt tekintettel haladhasson az ország a szebb jövű, a magyar feltámadás felé. Kovalóc zy Rezső dr., az Országos Kézműves Testület főtitkára a közterhek enyhítésének szükségességére mutatott rá. Az amerikai főbiztos a szanálás kezdetén 342 millié pengőben állapította meg az állami bevételeknek azt a keretétj amelyet az ország polgársága elbir* Ezzel szemben az állami bevételek már a szanálás első évében 500 millió pengőre rúgtak, most pedig ebben a tekintetben már az 1000 milliós szám felé közeledünk* Kell, hogy a magyar Iparos és keroskedŐ beleszólhasson az állami gazdálkodásba, mert ennek a hatalmas summának nagyrészét nekik kell kiizzadnia. Az állami adóteher jelenleg kétszerese a békebelinek és kétszeres a rezsiköltség is, amivel az ipar és a kereskedelem dolgozni kénytelen, - ezzel szemben munkaalkalom és kereseti lehetőség legalább kétszerte kevesebb, mint a békében volt. A túlméretezett állami intézményeket le kell építeni* Egységes, átfogó gazdaság: programmra van szükség, a magyar bazdasági politika gyökeres reviziéjára. A külföldnek fizetendő tőketörlesztés ós kamatteher évente 156 millió pengő, ezen kivül rengeteg pénz vándorol ki a külföldi fürdőhelyekre, viszont a magyar idegenforgalmi mérleg 30, de egyesek szerint 60 millió pengő passzívumot mutat. Ma 20 ezer szakszervezeti munkás van munkanélkül, 35 százalékkal több, mint egy esztendeje. Félő, hogy a kormányzatnak az a terve, hogy a gazdákat cipővel és ruhával íáűsa el, - sok magyar kisiparos és kiskeresk-dő kezéből fegja kiütni a kenyeret. Ebben a tekintetben Mussolini példáját kellene az államhatalomnak követnie, Mussoliniét, aki azt mondotta, hogy amelyik állam a kultúráját fenn akarja tartani, tartozik kispolgárainak megélhetését biztosítani, A Magyar Hétnek is csak ugy lehet sikere, ha a fogyasztónak van miből magyar árut vá s árclnia. U 1 1 nt-a n n Jákó, a szabóiparosok egyesületének főtitkára, majd H u 3 zár Imre vállalati igazgató- szólalt fel. Az utóbbi azt hangoztatta, hogy az orvoslás egyedüli módja: a racionalizálás . Ezután p h r. t a Sándor dr. törvényhatésági bizottsági tag be s zélt, aki annak ajnézetének adott kifejezést, hogy a szegény Magyarország szegény fővárosában senkinek sinc3 joga kalácsot onnie^ de min'en arra hivatott tényező köteles arról gondoskodni, hogy minden polgárnak meg legyen a kenyere. Relatív dolog az, hogy Budapest a világ legolcsóbb városa, mert ezt a tételt a kereseti lehetőségekhez kell viszonyitanit A drágaságot elsősorban a kartelek, másrészt a közvetitőkereskedelem okozza. A székesfővárosnak hatásos és erélyes eszközökkel kellene arról gondoskodnia, hogy a Budapestre szállítandó élelmet se szállítási költség, se fogyasztási adó, se piaci helypénz ne terhelje. A lakáskérdést és az üzlethelyiségek bérének rendezését szintén a hatóságoknak kellene vállalniuk. Meg kell szüntetni a maga3 hivatali fizetéseket, de nem szabad hozzányúlni a kistisztviselők filléreihez. A nemzetközi munkásság, a. nemzetközi nagytőke, nagyipar és nagykereskedelem ellen a nemzeti alapon álló hazafias polgárságnak kell összefognia. Csepreghy János a készülő épitőipari törvény rendelkezései ellen foglalt állást, végül pedig Kcllmann Dezső dr, törvényhatósági bizottsági tag követelte, hogy a kormány drákói 03zkö zökkel akadályozza meg a nagytőke külföldre szivárgását. A Budapesti Polgári Dalkör adta elő befejezésül a"Hazám Hazám" kezdetű nemzeti dalt, majd a naggyülés Latinak Jenő elnök lelkesítő zárószavaival a kora délutáni órákban véget ért, /M0T/Ky.