Magyar Országos Tudósító, 1930. október/1
1930-10-07 [046]
MAGXÍR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 2. törvlnyszéki kiadás. Budapest, 1930. október 6, HATSZÁZEZER PENGŐS KÁRTÉRÍTÉSI PER A MÁV El LEN - ELUTASÍT ÁS SÁL, Gunszt Miklós a vasúti Útmutató szerkesztője 6O0 4 00O pengős kereset;-': nyújtott be a törvényszékhez elmaradt haszon cimén kérve marasztaló Itéletet a MÁV-al szembon. Gunszt Miklós kereseti előadása szerint meg 1315-ben megállapodás jött létre közte és a MÁV között, amely arról <*z:' hogy a Vasúti Útmutatóban állandóan leközli a MÁV menetrendjét, ezzé?, szemben a MÁV bizonyos példányszámra évenként előfizet 10 koronás példányonkénti árban, Mintegy 20J000 példány átvételéről volt szó a megállapodásban. 1916-ban a kereskedelmi miniszter a 10 koronás árat Gunszt kérésére felemelte 20 koronára azonban - miként a kereset panaszolja a MAV később nem akarta átvenni a szerződés szerinti példányszámokat, sőt állitöl-g megtiltotta a pályaudvari árusítást is, Ezek a körülmények Gunszt szerint kimeritik a szerződés szeges tény álladókat es erre való hivatkozással arra kerté a királyi tervtnysz éket, .hogy elmaradt haszna fe jében 600.000 pengős kárösszeg erejéig hozzon a MÁV terhére marasztaló Ítéletet. Ehrlich Ármin dr. törvényszéki tanácselnök előtt a MAV azzal felelt a felperesi keresetre, hogy szerződésszegés nem a MÁV, hanem a felpereskent fellépő Gunszt terhére allapitható meg. Gunszt ugyanis kérte a 20 koronás példányonkénti árra vtáfelemelést, azonban a keresnek nem tehettek eleget, mire beszüntette az Útmutató szállítását, amivel tulajdonképen szerződésszegést követett el. A királyi tö venyszék az alperesi védekezés alapján ma elutasítót ta Gunszt Miklós 600.OCC pengős kártérítési keresetét, mert a tárgyalás folyamán az igazolódott be, hogy valóban Gunszt szüntette be a Vasúti Útmutató példányszámainak leszállítását, tehát nem jogosult a kártérítési igényre .Érdekes megemliteni, hogy Gunszt ^zggényjogon indította a nagy szubsztrátumu pert. /M0T/SY, PER „S BONYODALOM A'. TÉVESEN ROS SZEMRE KÜLDÖTT TIZENHÁROM PENGŐ KÖRÜL. Kottollcs János nyugalmazott utbiztos 1926 december 5rón ügyvédjének ciméro postára adott 13 pengő és 60 f1 llér^^&s 1 líyel n §|y peres ügbűl folyó an tartozásban volt. Később azt t a'ca sztalta, hogy ügyében folyik az elj órás s hogy a további folyamatnak elejét? vegye lefizette az ügyvédjének a még hátralékos •:/. . : :hogy rendezze tartóz ás át. Az ügyvéd ekkor követelte még a 13 pengő 60 fillér differenciát, mire Kottolics azzal felelt, hogy régen postára adta az összeget. Az ögyvéd köz ö:te, hogy a pénz nem érkezett meg, Kottolics azonban ennek nem adott hitelt és az ügyvédi kamaránál feljelentette ügyvédjét, aki ellen meg is indult az el ját ás. Kottolics ezek után megtudta hogy a oénzt tévedésből más címre küldték a postahivatalnál, közben azonban az ügyvédi kamaránál meg is szűnt az el j ár ás az ügyvéddel szemben. Ezeket adta elő a nyugalamzott utbiztos a kir lyi törvényszékhez benyújtott kereseteben, amelynek további során azt pan-szo'ca még, hogy a töves pénzküldési ügyből folyóan súlyos károsodások érték, megvonták tőle a hitelt és üzletét ls kénytelen volt bezárni, amely pedig megélhetését biztosította. Árverést folytattak ellene éppen a a 13 pengő meg nem fizetése miatt s ezek a bonyodalmak annyira meg viselték az idegzetét, hogy szivbajf kapott, ami szintén gátolta a munkájában. Kottolics végül erkölcsi károsodás cimén 20.000 penge? követelést támasztott a keresetében a magyar királyi posta, ihletve a királyi kincstárral szembon, anyagi kártérítés cimén pedig 214 pengőt k ér-; megítélni. A bonyolult hátterű kártérítési perben Marczolly Béla dr. törvényszéki tanácselnök tartott tárgyalást é s ma ítéletet is hozott, A királyi posta a keresettel szembeni védekezésben hivatkozott a posta üzleti szabályzatokra, amelyek alapján hasonló természetű ügyből folyóan a posta, elleni kártéritési igénynek ninsssen jogalapja, másrészt pedig azt hozta fel az alperesi érvelés, hogy a posta elleni reklámadóknak egy éven belül van helye,a valóban téves pipire 1 ** 5 korrigált pénzküldési üggyel kapcsolatban egy év leforgása alatt egy által an nem érkezett reklamáció, tehát mar ezen az alapon is elutasítandó a kereset. A királyi törvényszék a posta érvelése alapján elutasította Kottolics kártéritési perét, mert ugy calálta, hogy egyrészt nem jogos a per indítása, másrészt maga a felperes is elháríthatta volna az állítólagos kárt azzal, ha az ügyvédnek annakidején megfizeti a 15 pengő 60 fillér mai értéknek megfelelő koronaküldjményt és azután a reklamációk utján igyekszk hozzájutni az első küldeményhez. /MOT/SY. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR lét) K szekció -'
