Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-18 [045]

MAGYAR ORSZ.iGOS TUDCSITO 3. törvéí^BZóki kiadás, j/ ^ Budapcst,193o. szept.18. ÉRDEKES KÜLFÖLDI JO GESETEK. Tudnak-e filmet rendezni a n ok? Érdekes jogi kérdés érdekes blréi eldöntéséről számol be egy angol rjuarriái szaklap. -A tényállás az, hogy egy filmügyekkel foglalkozé hetilapban egy eléggé ismert angol kritikus azzal a cinmel "Ertenek-c a nok a filmek rendezéséhez?" mmmmmm cikket irt s abban többek között a következőket állapította meg: - " Nyilvánval-, hogy a nők nem alkalma­sak filmek rendezésére. Jellemző,hogy Angliában eddig csak egy nő /D.S./ volt oly merész, hogy filmrendezéssel megpróbálkozzék. Ez a hölgy több olyan szörnyű filmet alkotott, hogy bátorságáért minden bizonnyal a meny országba fog 5 jutni. Amerikában som más a helyzet, igaz ugyan, hogy ott'É három női, filmrendező akad, emlitésremélt-'t .azonban egyik sem alkotott," A kritikában idézett D.S. nevü hölgy a cikk reávonatkozé kitételei mi­att kártérítési pert inditott a kritikus ellen és keresetében arra hi­vatkozott, hogy a "kritika" cimén kifejtett elfogult vélemény hitelét, ft hírnevét és üzleti egzisztenciáját súlyosan károsítja. Tárgyalásra került a dolog &s az angol zsűri mlött a verdikt meghozatalát megelőzően a bír' egyebek között azt/ fejtegette, hogy: - Közérdekű kérdéseket mindenkinek szabad birál< modorban Is sz-ban vay Írásban megvitatni. Az a kérdés,hogy a nők tudnak-e filmeket előállítani és rendezni, kétségtelenül alapja áwmramvvmwtoirciitffikná/m© és tárgya lehet a kritikai fejtegetésnek. Bármilyen túlzott Is a vélemény kifejezésének a formája, Jogéérele; mindaddig nincsen, amíg a kritika a "fair" m don gondolkodó ember eszmemenetében marad, Az erős kritikának ahhoz, hogy fair kritikának lőhessen tekinteni, igaz tényeken kell alapulnia.-Önök­nek tehát, csak azt kell eldönteniök, esküét urak, - mondotta az angol bir. - hogy a tisztességesen gondolkodó ember a cikkben csak a felpe­res nő filmjeinek kritikai megbeszélését látja-e, avagy a felperes nő képességeire vonatkozz sértao és lealacsonyít' tényállításokat olvashat-e ki abból, A zsűri tanakodott s végül a filmrendező hölgy javára hozta meg a verdiktet és kárét ötszáz fontban állapította meg azzal, hogy a cikkben oly kitételek is voltak, amelyek nem az általa alkotott filmeket s nem csupán rendezői tevékenységét, hanem a személyét is kikezdték. Az alperes kritikus az Ítélet végrehajtásának a felfüggesztését kérte s a biréslg ennek a kérelemnek is helytadott s az .ítélet végrehajtásét fel­függesztette, /MOT/ M. KÖTELES-E AZ ANYA T.JFLéXNI K..ZÁSSAGON KÍVÜL SZ'üLET" ; TT GYERMEKET? Erkölcsi és jogi vonatkozásaiban is rendkívül érdokos kérdés korült logut :bb egyik német biréság elé, A-különös ügy szokatlan Ítélet­tel végződött, amelynek megértéséhez ismorni kell a következő tényállást Egy fiatal, vagyontalan nő házasságon kívül született gyermekét a gyer­mekágy tartama alatt maga táplálta a k'rházban. Felépülése után egy anya-otthonba kellett volna mennie, hogy gyermekét, aki koraszülött és gyenge volt s aki emiatt feltétlenül anyatejre szorult, - tovább táplál­iiassa. A bonyodalom ott kezdődött, hogy az anya megtagadta azt az er­kölcsi köt élességet, hogy csenevész gyermekét táplálja, mire jogszabály hijján nem tehettek egyebet, mint hogy az anyát a klinikáról elbocsátot­ták, a gyermeket árvf.názba adták,ahol előbb más nő táplálta, aztán, mi­kor megerősödött, áttértek vele a vegyes táplálkozásra, A ftogi nóvum ezután keletkezett, ugyanis az ügyészség r német büntetőtörvénykönyv ± 361. paragrafusának lo. pontjába ütköző bűncselekmény cimén vádat emelt a ridogszivÜ anya ellen.zjcxxxkixsctkK:; A berlini büntctőbir'ság ki is mondotta az anya bűnösségét, mert az Ítélet szerint büntetendő az a személy, aki - bár abban a belyzef.cn van, hogy azt, akinek táplálá­séira köteles, táplálhatja, illetve el fcai ch.at ja - a hat és ág felszólítá­sára kötelezettsége al^l olyképpen vonja ki magát, hogy a hatáság közve­títésével idegen segítséget kell igényéé yemi. A judikatúrában forradalmi jellegű itélet élénk megbeszélés tárgya a német jogászok és orvosok körében és ha az itélet egyelőre pon­tot is tett a jogesetre, a kérdés elvi része korántsom tokinthető éldelt nek s előreláthatólag ugy a jogi, mint cz orvosi kongresszusok valamelyl kén hamarosan szőnyegre fog kerülni* /NŐT/M. 0HS7A$r>* LELTÁR 6 5-

Next

/
Thumbnails
Contents