Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2
1930-09-18 [045]
MAGYAR ORSZÁGOS TUDÓSÍTÓ 4-ik törvényszéki kiadás, / * • —- Budapest, 193C, szeptember 1É, A KAKAS, A NAP ÉS A CIFÖPASZTA, Chantoclair közismert meséje nyomán Molnár Jenőnek az az ötlete támadt, hogy a kakast kitűnően lehetne egy cipőkrém reklámjául felhasználni. Molnár felkoreste a ^onos Testvérek cipőkrémgyArat és előadta, hogy roklámcédulákat kellene készíteni, amelyeken a.kakas, a nap és a cipőkrém együttesen szerepelnének. Az ötlet "re>lt, toogy, amikor a kakas kukorékol a nap már fentvan az égőn, a kukorékolásra azonban felkel a cipőkkémei doboz is és felkúszva az égboltra,fényével olhomályositja a napot, Bonosék az ötletet nem találták _«lf ogadhat nak és kijelentették, hogy nem reflektálnak Molnár ajánlatára. Nem sokkal később - miként a kir. törvényszékhez beadott keresetből kiderül - Benos Testvérek.számol-cédulákat nyomattak, amelyen ar• kafcXBBttxmuvqpc&ttsitPŰDS SBSta^tt a Já oncs cipőkrém: a kakaspaszta a-nap, amelyet a kakasok keltettek fel. Molnár Jenő ezeket előadva szerzői jogbitorlás cimen vonta perbe a cipőkrémgyárat azon az alapon, hogy olplagizilták az ötletét, tehát kártérítéssel tartoznak. Az alperesei cipőkrémgyár képviselője a kereset elutasítását kérve azt hangoztatta, hogy plágiumr-'1 sz. sem lehet, A gyár a számol"cédulákat egy nyomdában rondólto meg eredeti őtlot nyomán. Egyébként som helytáll' a felperes érvelése - fejtegette rf ones és ügyvédje - mert az inkriminált számolrcédulákon Molnár ötletétől eltérően nem egy, hanem három kakas kukorékol és" a napot nom homályosítja el a kakaspaszta, hanem ő helyettesíti^ a napnak nyrma sincs az égen, A világi^ tt sugárözön a dobozban lévő krémből árad szét az égbolton, A furcsa reklámporben Nyiry Zoltán c.r, törvényszéki bxr< érdemleges tárgyalás nélkül rövidesen Ítéletet hozott, amelybon elutasította Molnár Jenő keresetét. Az indokolás szerint szerzőjogi védelemben csak a már kivitelre került ötletek részosülnok. már pedig maga Molnár Is ugy adta elő a'tény állást, hos-v elmesélte Pötletet, $asmftSKf? r-egvalésulás stádiumába;' » , nom került, A kir. törvényszék a perköltségben is marasztalta a pervesztes felperest./MOT/SY, GRAMOFONLEMEZT KIÁLLÍTÁSOKON CSAK ENGEDÉLLYEL SZAB .D J..TSZAIÍI. í. kiállitás.oJSj.^eretébon mindenkor felvonulnak a ródioscégok is és a hangszéyóJrlrAl" ^' * • * igyekeznek f olhivni az érdeklődést rádio°%iincöBS% 0 ,*-A magánjogi törvények szerint grammofcnlemozt csak abban az esetben szabad nyilvános helyen le játszatni,, ha az úgynevezett liconcdijat megfizetik. A legut bbi kiállításokkal kapcsolatban több panasz merült fol, hogy a rádiós cégok licencmárkák nélküli lomozeket jatszatjKnak gramofonjaikon, hogy ezzel kitöltsék a rádioleadások közötti szünetekot. Ezek nyomán felmerült az a jogi kérdés, vajion akiáUitás területe nyilvánc előadói helyként jb'n*o szá mi'tásba és szükséges-e licencmárka azokra a grap mofonlömozokro. amelyeket a rádiós cégek lejátszásnak. Ennek az érdekes os Slvi jelentőségű jogi problémának a tisztázására a Magyar'Szövcgirók és Zeneszerzők Egyesülete próbapert indított az egyik rádioscég, a ü arta és Társa kereskedők ellen és kérte a szerzői jogbitorlás megállapítását és kártérítés megítélését. Nyiry Zoltán dr. törvényszéki biré előtt az alperes cég azzal védekezett, hogy a kiállítás nom szorakoz óhelyiség, tehát licenomárka nélkül is lejátszhat k a sranmofonlomozok. A királyi törvényszék Ítéltjében nyilvános előadásnak mii ősitette a gramofon-kereskedőnek azt a ténfSS^ s íí8gy a kiáll it áson,il ; otve vásáron belépő dij mellett a közönség részére hangszórók utján koncertet ad, s ezzel igyekszik vonzani a vevőket. Ilyen körülmények között tehát kötelező a gramofonlemezek ut án a szokásos licencdij lefizetése. Mint értesülünk, a próbaperben hozott első Ítélet után tömegesen indulnak perek a licenc márka nélkül játszó gramofonkereskedők ellen. /MOT/SY ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
