Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2
1930-09-17 [045]
/ A PAZMANY tET-üR TLDOMANY-EGYETEM ÜNNEPÉLYES NYILVÁNOS ULÉ.SEL NYITOTTA MEG A MEVET. Folytat ásl./ N e k á 1.1 Lajos a hivatalba lépő uj Doktor átvotto holyét s köszönetet mondott a iaaga és a Tanács uj tagjai nevében a bizalomért és megtiszteltetésért, amellyel tisztségüket reájuk ruházták. ígérte,hogy kötelességeiket az Egyetem, a Haza és az_ Emberiség irányában a legjobb tudásuk szerint teljesíteni igyekeznek, üdvözölte n bíboros hercegprímást, s megköszönte, hogy személyesen jött el Isten áldásáért könyörögni ,az uj tanulmányi évre. üdvözölte S z I 1 y Kálmán államtitkárt , a kultuszminiszter képviselőjét, a főváros képviselő j ét: B u z á t h lajtos , alpolgármestert, a társegyetemek kiküldötteit, a tanári kart és buzdító szavakat intézett az ifjúsághoz. Azután tudományos székfoglalóját tartotta meg és szólott azokról a kihatásokról, melyeket a vérbaj- . a világtörtenelemre gyakorolt. A világtörténelmi nagy események oknyomozó kutatása ojind több uj szempontot ölelt feli «zek közt ' , az orvosiak'íí.iéltánylásfa^ *. A történetírás analizáló hüségo érdekében mindenütt fel keli doriteni az orvosi motívumokat; a történőimet abból a szempontból *3j is vizsgálni kell, hogy a népbetegségek miként befolyásolták az emberiség $ sorsát. tt.z ilyen, az emberiséget sorvasztó betegségi folyamatok egyik logSí sulyosábbika a syphilis. Európában erre a. betegségre a figyelem csak az n§ ujaob időben, még pedig elOször VIII., Károly francia királynak napolyi hadfí járata alkalmával irányult, amely alkalommal a király 30.000-nyi emberéből 0 csak 8.000 maradt meg, a többi elpusztult az uj, hirtelen kitört súlyos " járványnak a dühöngése ..áatt. A menekülő zsoldosok, kalandorok szerte vitték a betegség csiráit ós pár óv alatt egész Európát elárasztotta a baj. Ennek a vórbajba fulladt háöorunak nemcsak nagy politikai kihatása lett, de m,eg nagyobb lott a vérbaj kitörésének hatása az emberek lelkületére, a társadalmi szokásokra, érintkezésre, meg a ruha—viseletre is. Szörnyű kihatása volt e eetegségnok VIII. Henrik angol király ós leszármazottaira, ogy.ion az angol nép sersara; oka volt a király elválásának törvényes nejétől, Henrik további szerencsétlen. házasságainak s további súlyos po- . litikoi válságoknak. Légióra megy a száma azoknak a kiváló tudósoknak, Íróknak, költőknek, művészeknek, akik a vérbaj alatt tuikorán erejük teljességében mentek tönkre. Szomorú példákként hivatkozik Heinére, Munkácsyra, Adyra, Potiorekro, Leninre és Wilsonra. A múlt ós jelen példái igazoljak, hogy a vérbaj quantitative és qualitative súlyosan zavarta az emberiség ooldogulását. Javulást és segítséget fog hozni a természet, az orvosi kutatás és a társadalomnak a belátása. Társadalmilag hathatós ellenszere a családi monogámia. Állítsuk vissza a magyar erkölcsöket, foglalkozzunk töobet a néppel, adjunk példát az egyszerű, igénytelen és szerény életre. Ha afejd ogyszerübb c;S tisztább lesz az élet, eltűnik a métely, egészségesebbek lesznek az emberek és jooban boldogul a haza!. A nagytetszéssol fogadott előadás utan Farkas Géza dr. orvostudományi dékán tanévmegnyitót tartott. Beszédút azzal kezdte, hogy az egyetemi kötelékbe lépő ifjúságra a legfontosabb kérdés az, mioiódon vógozzo tanulmányait, h-gy ezeket mennél előbb és mennél eredményesebben fej' zze be, s igy életpályájára legjobban felkészülve hagyhassa el az egyetem falait. Minthogy az egyetem tanulmányi rendje a tanulmányi előmenetelt s a készültséget időnként, s a tanulmányok Vegén szigorú vizsgalatokkal, rigorosumokkal ellenőrizteti, az a lényeges, hegy az ifjú a vizsgálatokat minél elóbb és mennél orvdme-nyosebbon állja ki. Mert az ifjúság evei hamar elszállnak, az élet rövid, a megélésért, a létért folytatott küzdelem mind súlyosabb terheket ró az egyénekre, nincson vosztogetni való idő. Bámulatos .eredményeket, miket az orvostudomány elérhet láttuk a világháborúban, .10ly minden eddigi kisebb méretű háborúval szemben is csaknem járvá1 nyok nélkül folyt le. bjaoban a halvaszuletettek száma, s a gycrmekhalandó• sag is erősen csökkent. De a késő )bi életkorban is jelentékenyen leszállott f a halandóság..*. Az 1600-as övekben a német halandósági szám 60-70 volt ezer lakosra évente, 1900 körül 20-ra fogyott, s az utóbbi években 12-13-ra suly1 y° íit ' /Folytatása következik./
