Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2
1930-09-17 [045]
/it PAZMÁIÍY rETER TTJDOMÜUY-EGYETEM tKNEPELYSS NYILVÁNOS tLESSEL NYITOTTA TA iviEG H TANEVET. Folytatás 2./ 4 kultúrállam ok lakosságszáma 1800-tól 1900-ig kb. megkétszereződött. Mindezen változások az átlagos emberi életkor meghosszabbodására vezettek; az orvostudomány es a népjóléti intézmények további fejlődésével cjug jelentékeny további javulás várhat?. Kérdés, hogy csak az elet hoszsza nyúlik-e meg, vagy a 1 magasabb kornak teljesítőképessége is nó-o? Rubncr és mások érdekes adatai amellett bizonyítanak, hegy nemcsak lassabban halunk meg, hanem valóban meghosszabbodik életünk munkaképes szakasza, ivaorikáWwt a mult évi élettani kongresszuson már élénk megbeszélés tárgya volt, hogy milyen társadalmi és nemzetgazdasági következményekkel fog járni r. közel Jövőben az, hogy a 60 o-von tuli egyenek arányszáma folyton növekedőben van. Ebben, az életmeghosszabbedáson kivül természetesen jelentékenyen szerepel a születésszámok s ezzel az ifjú egyének arányszámának oros megfogyása is. Majd áttért arra, hogy a tudományok fejlődése arra vezet, hogy a tanulmányi időt az iskolák, folog a főiskolák mindjobban megnyújtani kénytelenek, AZ orvosok kiképzése több államban nyolc évre terjed. Nálunk már ma is 6-6 '/2 év kell az orvosi okievei megszerzéséhez s tervbe van véve a kiképzés további meghosszabbítása.. Kívánatos tehát, hegy idóvesztes nélkül, s mégis lehetőleg jel készüljenek el tanulmányikkal. Ezen tételre vonatkozólag gyakran hallunk jogosultnak látszó ellenvetéseket, líért Volna baj, ha a hallgató késik a szigorlatokkal, ha közbon többé-ke^ésJbé hasznosan tölti idejét. Azután fejtegette a tanulmányi rend betartásának nagy fontosságát, A tanulmányoknak legrövidebb idő alatt valö"öcf jozését a gazdasági okok is sürgo'tik. .A. hallgató"sok pénzébe körül nemcsak önmagának, hanöm az államnak is.'Ha áz ogyátemi'költségvetés adataiból indulunk ki, figyelembevevő az egyetemi intezetek befektetésének kamatértekeit is, kiszólítható, hogy minden..: orvostanhallgató kb,4*000 . pengőbe kerül az államnak évente átlagosan; ösztöndijak, tandíjkedvezmények növelik az összeget. A vidéki egyetemeken való kiképzés mintegy ketszerenynyi, tehát kb #! _ 8000 pengő költséget - okoz az államnak évente hallgatónként»Részletesen .foglalkozott a. készülés módjával igen sok nagy jelenteségü -tanulmány tártam alatti, magatartásra hivta fel a-figyelmet. A tanulmány közben azonban a .folytonosságot megszakítani nem : szabad; egy láncszem kiesése,, még • inkább több láncszemé már nagyonmegnehezíti : a ..uapcsolat helyreállítását. Ha a f .nalat r hallgató mar elveszitotte,. az . előadás okat, mer énem , érti, továbü követni nem tudja, közvetlen érdeklődését esetleg el is veszti, a legjobb előadást i4 dnalmasnak találja, ezért késve jön,., korán elmegy, az előadót, az igazán érdeklődő hallgatókat ^ocsüietes munkájukban zavarja. &z ilyenhallgatók legjobban;.teszik, ha minél előbb abbahagyják ezt a szakmát,, » s valamilyen más gályára lopnak, amelyre va^ó készülés érdeklődésüket felkelteni kép >s* .. ű -• . ..- " Útmutatást adott az egyetem falain kivüli, otthoni tanulási - módozatokra. Aki'.nem jár el az előadásra, bemutatásra, olyan,, mint az utazó,aki-Parisban, van> de nem megy el a Louvreba, mert iosik- n-z eső s .ehelyett inkább „a szállóban olvassa cl 1 a Saódeokert. a, A dékán szép. szavakkal fejezte be előadását. A hosszan"* tartó tetszésnyilvánítás után az uj rektor zárószavaival ért véget a meg*4 ? . ünnepi ^,/«., ____ ^ G0S ^ : , ,. . ^
