Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-26 [045]

MAGYAR ORSZ'.GOS TUDÓSÍTÓ 6. törvényszéki kiadás. A j" Budapest, 1930. szeptember 26. 7 —" —ZU TISZAPARTI PÉNZHAMIS TTOK A BÍRÓSÁG ELŐTT. Folytatás az 5-kiadáshoz A vádlottak kihallgatása után Burghardt József bányatanácsos a pénzverde szakértője megvizsgálta a bűnjelként lefoglalt hamis pénze­ket s véleményében előadta, hogy az ötvenfilléres jobban sikerült, az egypengősnek a csengése elütő az eredetitől, azonban mind a kettő alkal­mas arra, hogy a laikust megtévessze. •* Jónás Sámuel dr, ügyészségi alelnök vádbeszéde és Csányi István dr, ügyvéd védőbeszéde után a büntetőtörvényszék a vádlottakat tünös­nekm ondotta kl a vádbeli fcünc%elokményékben és ezért fejenként egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre Ítélte őket. A büntetésből a bíróság há­rem hóíiapot és 15 napot vett kitöltöttnek. A törvényszék az itélet ki­szabjánál több enyhítő körülményt mérlegelt, köztük a vádlottak fia­talkorát, büntetlen előéletüket és azt, hogy nem üzletszerűen foglal­koztak a hamisítással., amely, nem is sikerült a le gjobban, At Ítélet­ben ugy a királyi ügyész, minfi a védő és vádlottak megnyugodtak és az nyomban jogerőre emelkedett. /MOT/SY. FELELŐS GÁBOR ERNŐ SZÍNÉSZT A TÁBLA IS ELUTASÍTOTTA LENKEY GUSZTÁv/f'fcSZER­, KESZTÖ ELLENI NYOLCEZER PENGŐS KÁRTÉRÍTÉSI KÉRÉSEIÉVEL; A Pesti Hírlap 1926 évi november 16-ikl számában ''Eendőrfogalmazó vé­letlen találkozása a kokaincsempésző színésszel" címmel cikk jelent ts meg, amelynek tartalmát Gábor Ernő színész magára nézve sértőnek talál­ta, A színész a közlemény miatt annak szerzője ellen sajtórágalmazás vétsége cimén nem indított bűnvádi eljárást, hanem közvetlenül és egye­nesen a lap felelős szerkesztője: Lenkey Gusztáv ellen fordult polgári kártérítési keresettel, Gábor Ernő erkölcsi kár cimén nyolcezer pengőt követelt az alperes főszerkesztőn. A budapesti törvényszék a felperes színészt keresetével elutasította. Ma foglalkozott másodfokon az üggyel a tábla Gáli-tanácsa, amely előtt a felperes színész képviselője nem jelent meg.A felelős szerkesztő képviseletében Jakobovits Béla dr., Glücksthaí Samu ügyvéd helyettese fejtette ki jogi álláspontját, amely szerint az elsőfokú itélet helybenhagyását,azaz a kereset elutasítását kérte. Az alperesi ügyvéd rámutatott, hogy Gábor Ernő, aki hírhedt ko­kaincaempész ós aki hasonló cselekmények miatt már ismételten volt a toloncház lakója, a közlemény miatt bűnvádi eljárást nem inditott s igy erkölcsi kártérítésre igénye nem lehet. Erkölcsi kártérítést ugyan­is osupán a sajtójog ismer ós igy csupán valamely sajtódollktum miatt történt jogerős clitéltetés után lehetne a felperesnek erkölcsi kárté­rítés cimén keresetet indítania. Az általános magánjogi jogszabályok nem teszik lehetővé* az erkölcsi károsodás megállapítását. " A tábla en­nek az érvelésnek teljes egészében helytadott és a felperes színészt keresetével - az elsőfokú itélet helybonhagyásával - szintén elutasítot­ta és ezenkivül 15o pengő ügyvédi költségben elmarasztalta. /MOT/Ky. — ÉRDEKES, ELVI JELENTŐSÉGŰ MEGOKOLÁSSAL MENTETT FEL A TÁBLA SEIé­TANÁQSA k BIZOMÁNYI SIKKASZTÁS VÁDJA ALÓL EGY KERESKEDŐT. Ungá: Ernő kereskedő rendszeres üzleti összeköttetésben állott B lumen4x thai Lipót és társa cérnaárugyárával, agyártól rendszeres hitelt él­vezett, Ungár 1926 februárjában a 3 luncnthaltói megrendelt árut - egé­szen szokatlanul olyan, megjelölésű számlával kanta, amelyen az volt fel­tüntetve, hogy a. rendelés tárgya "bizományi áru . kifogást emelt a. cég­nél, ellenvetés ének azonban nem lett fogm r-t ja, • sőtx az ezután rendelt árukat is hasonló feltüntetéssel kapta kézhez a cégtől. A Blumenthal cég ^ngár Ernőt 1927 nyarán elszámolásra szólította fel, mit a kereske­dő megfelelő indokokra hivatkozva, pillanatnyilag megtagadott, A Blumen­thal-gyár erre sikkasztás büntette cimén feljelentette Ungár kereskedőt. A budapesti büntetőtörvényszók megállapította, a vádL ott terhére a. sik­kasztás bü ntettét és Ungárt hath°napi börtönbüntetésre itelte. Az Íté­letet a tábla is helybenhagyta és igy az jogerőre emelkedett. Ungár Ernő nem nyugodott bele elitéltetésóbe ós Róth Jenő dr. ügyvéd utjái ujraelvételi kérelemnél élt, aminek a királyi ügyészség is helytadott. Az ujrafelvótel során a vádlott kereskedő bi zonyi totta,hogy az árunak bizományi áruként való feltüntetése bizonyos esetekben csupdi formaság és ebben az esetben is csupán a Blumenthal főnöknő jenek megnyugtatására szolgált. /Folyt.köv./ Ky. 0RS2AÜÜS LEiícLTÁR Ksz8kció

Next

/
Thumbnails
Contents