Magyar Országos Tudósító, 1930. szeptember/2

1930-09-16 [045]

5, törvényszéki kiadás,, Budapost, 1930. szeptember 16. —-ZU HrtSOMMILIOS PER,/Folytat ás a 3-ik kiadáshoz./ A szerződés ugy azél^ hogy amennyiben a megállapodás felborulna a kutatási jog visszaszáll az eredeti tulajdonosokra, ugyanekkor azonban a felperesek tartoznak a bekebelezésre alkalmas terülctfekről széln okiratot rendelkezésre bocsájtani. A felperesi kereset ozekután előadta, hogy az okirat átadása köfcül zavarok mutatkoztak, a bank arra az álláspontra helye zkoöótt hogy a részvénytársaság felszámolása következtében a jogokkal ők rendelkeznek és azt átadták az Esztergom Szászvári Köszénbánya R.T.-nok, A felporcs földbirtokosok ettől ellentétbon maguknak vitatták a jogokat és ezért is fordultak a királyi törvényszékhez azzal a kérelemmel, hogy az Angol Magyar Bankot káfctéritósbon marasztalja, A földbirtokosok külön külön számítottak fel a bankkal szemben támasztott követelésüket, amely összegezve több mint 3 millió pengőt tesz ki. Ak irályi törvényszék sok tárgyalás utón aként döntött, hogy elutasította a felperesi keresetet és 23.000 pengőn kivül még 9.265 pengő perköltségben Is marasztalta a porvesztes földbirtokosokat akikhez később Román János 400.000 pengős követeléssel csatlakozott. Az Ítéleti indokolás szerint a kereset alaptalan volt, mert Fronius Károly, Lee Péter és Zadák József végeredményben maguk idézték elő a részvénytársaság megszűnését es kártérítési igénnyel nem léphetnek fel. Román János keresetét azért utasitotta el a törvényszék, mert Román János a bankkal nem vol+ szerződéses viszonyban s ha valamilyen jogok meg is illotnuk, csak azokr.'l lehet szó, amelyek a Fronius és társai féle szerződéssel kapcsolatosak, minthogy pedig a törvényszék Froniusékat keresetükkel elutasította, éhből következik, hogy Román keresete is jogtalan, K bonyolult és érdekes polgári per^ ezzel az Ítélettel még nem nyert végleges befejezést, mert mint értesülünk,a felperesek megfellebbezték az elsőfokú Ítéletet és ilyen körülmények között a királyi tábla Is foglalkozik az üggyel. /MOT/SY, --- ÉRDBKB3 GYERföEKR.'JJLÁSI PÖRT TÁRGYALT MA A T.VPLA. Pitit"or tárton kecskeméti iparos és felesége, született Izsé Erzsébet házasságából 192o. április 9-en Irma nevü leánygyermek született. Az apa 1921 januáúáában meghalt és innenkezdvo a kisleány nagymamájának, Plutzep Mártonné született Schwartz Katalin ceglédi városi végrehajt< feles égéritek gondozása alatt állott, az özvegyen maradt fiatal édesanya Beleegyezésével. Izsó Erzsébet 1927 júliusában újra férjhezment, G

c

ldstein Antalhoz és a fiatalasszony okkor ismételten lépésekot tett, hogy kisgyermekét a nagymamától vlst-?«.^-*^T^3sa és ezentúl 5, mint édesanya nevelhesse. Plutzer M^tonné, azonban arra való hivatkozással, hogy elhalt fiának felesége az Özvegység ideje alatt non élt megfelelő életet, a kis Plutzer Irma kiadását következetesen megtagadta. Az édesanya végül is a kecskeméti árvaszékhez fordult,, amely a leánykát 1929 tavaszán Goldstein Antalnónak, az édesanyának Ítélte oda. A végzés kihirdetésére az árvaszék megidézte az összes érdekelt feleket és amikor az árvaszéki határozat cl hanVzott, a kisleány, aki akkor még kilencedik életévét som töltötte be, fejlett szellemi képességeinél fogva az árvaszéki végzés értelmét ós jelentőségét nyomban fel ogta és hangos sÍrásba kezdett s közben egyre azt kiabálta, hogy a nagymamájánál kivan maradni. A kisgyermek magatartása Plutzer Mártonnét, a nagymamát, aki a kisleánykát amúgy is a rajongásig szerette, olyan extázisba hozta, hogy nem törődve a hatisági végzéssel, a kis Irma karját megragadva, unokáját martával akarta elvinni. Az árvaszéki hajdú a szinte magánkívül! állapotban levő '"regasszonyt feltartóztatta, * 2ónban Plutzerné ezzel sem törődött, kiragadta magát és a kisgyermeket a hajdú feltartóztatásából, sőt a szintén közbelépő volt menyét, a kisgyermek édesanyját . mellbevágta és erőszakkal magéval vitte a zokogó gyermeket. /Folyt.köv./ Ky„