Magyar Országos Tudósító, 1930. augusztus/1
1930-08-12 [039]
---ZU A BÉKEBIR ÁSKOD ÁS I T RVENYJAVASLAT /folytatás 2 .kiadáshoz/ a tisztségnek a tartrma alatt tagja maradhat az ügyvédi gyám és nyugdíjintézetnek. A békebiró h törvényszék teljes ülése előtt esküt tesz. A megyei vagy városi bíróság egye-, a- községi bíróság tarsasbiroság. Addig, amíg egy község részére megyebirő-i. állást nem szerveznek,abban a községben a békebir áskodás t az eddigi kuzségá bir óság gyakorolja, mely azonban fizetési meghagyások kibocsátásával nincs feljogosítva.Ennek az elnöke a községi bíró, aki a községi bir-sógba az általa kijelölt két elöljáróság! tagot nevezi ki bírónak, Az ügyviteli munkákat a községi,vagy körjegyző látja el. Budapesten minden kerültőben egy-vagy több városbíró működik, A megyebiró ha többközségre terjed ki a hatásköre,előre közhírré tett napokon törvénynapokat tart. A békebir:'k felett a felügyeletet az illetékes törvényszék, vagy járásbíróság elnöke gyakorolja. A harmadik fejezőt az illetSkégségkérdését tárgyalja, amely nagyjában ugy maradt mog a békebiróság olőtt is, mint ahogy az a polgári porr^ndtartásban eddig is szabályozva volt.Úgyszintén ugyanazoka békebirákra nézve az összeférhetetlenségi és kizáró okok, mint amelyek a bírákra eddig is fennállottak. Illetékesség szempontjából tehát az a békobir óság illetékes eljárni, melynek területén a panaszlott lakik. Kereskedő és iparos üzlete körében kötött ügyleteiből eredő követelését az elet t a békebiróság olött is perelheti,amelynek területén a vele szerződő fél az ügylet kötésekor lakottx ha okirattal igazolja, hogy attól az időponttol számítva,amikor a panaszkott a békebiróság területéről elköltözött,a kereset beadásától számítva még egy év nem telt el. Az uj törvényjavaslat szerint a békebirói eljárásban a fél magát ügyvéddel, vagy a polgári perrendtartásban eddig is no gha tár ózott meghatalmazottal képviseltetheti. A képviseletből eredő költség megtérítés ét azonban csak ügyvéd követelheti. Részletesen szabályozza az ötö dik fejezet a békebiróság előtti eljárástx,és az idekerülő ügyet "panasz"nak nevezi. A tárgyalás szóbeli, közvetlen és nyilvános .Fő kötelességévé teszi a javaslata békebireságnak az egyesség létrehoz ás át .Az egyesség hatálya ugyanaz, mint a jogerős Ítéleté. A bizonyítási eszközök nagyjából ugyanazok mini; eddig voltai-:, eskü helyett azenban"fog-, dalom" van. A békebirói itélot ellen perújításnak is van holyc. Külön fejezőt foglalkozik a fizetési meghagyásos e ljárá sal, A hetedik fejezőt érdeket rendelkezése szerint bárki kérelmet terjeszthet a békebiróság elé aziránt, hogy vagyonjogi vitás ügyében a békebiróság a békéltetést megkísérelje,, A következő fejezet a havi százpengőnól nem nagyobb bérösszegü bérleti ügyekben felmerülő felmondási perekben követendő eljárat szabályozza. A kilencedik fejezet a felebbezós és felfolyamodés kérdését tárgyalja, Á békebirói Ítélet allén tizenöt nap alatt szóban, vagy Írásban be I. -Haot jelenteni, hogy az ügyeta járásbíróság elé kívánják vinni, de békebiró által hozott ötven pengőt, meg nu.m haladó ítéletet nem lehet mEgímmmm továbbvinni. Végül az Ítélet végrohc jt ás ára vonatkozó intézkedések vannak a javaslatban, s ez^k szerint a békebiróság elé tartozó ügyekben a végrehajtást a közadók behajtásának módjára előirt szabályok szerint történik. Az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértően a békebirák hatásköre tekintetében értékhatárul megállapított összegekot rendelettel felemelheti. * tö.rvónyjavaslato^xrK±yxx í mely szerves kiegészítését képezi a törvénykezés egyszerűsítésétők szóló törvénynek, hozzászólás végett ma küldték meg a birőságok vezütőinek, az ügyvédi és közjegvzői kamaráknak. /MOT/H.