Magyar Országos Tudósító, 1930. július/1

1930-07-07 [041]

EGYHÁZI HÍREK RAVASZ PÜSPÖK ELŐADÁSA A SOPRONI LEÁNYGYÜLÉSEN A MODERN ÉLET NAGY ELLENTMONDÁSAIRÓL ÉS MEGOLDÁSÁRÓL. Muraközy Gífula a nagycenki Széchenyi-szobor előtt uj magyarázatát adta a legnagyobb magyar tragikumának. Sopron, július 9« A "eivitas fidelissima" most néhány napig leánysoreg járáskelésétől hangos, itt tartja közgyűlését és konferenciáit a Magyar Keresztyén Leé/iyegyesűletek Nemzeti Szövetsége és tegnap, Sulkowski Victörné horoegné elnöki beszéde és K a p £ Béla dr. dunántúli evangélikus püspök nagysikerű előadása után, vasárnap délelőtt, az evangélikus templomban ün*« nepi istentisztelet volt, Ziermann Lajos kormányfőtanác3 os, evangé* likus lelkész oltári szolgálatát követően Szabó Imre budapest-fa* sori református lelkész prédikált, s a családias, egyszerű, puritán gondol* kodás Idti^álját festette a leányok elé. Ez az igazi krisztusi élettipus J» a mai ember elégületlensége az ébredező, nyugtalanító vallásos szomjúság jele és ez több, nagyobb dolog, mint minden gazdasági válság legyőzése, Mellékes, hogy mi voltam, egyedül fontos az csupán, hogy mi leszek, Krisztus után megyek-e,keresztyéJ-n leszek-e, vagy pogány maradok.,. Jöjjetek a Forrás felélr** Örökkévalóság, ó, ragyogj bele e muló világba! végezte Szabó lelkész. Délután a legnagyobb magy-*ar nyugvóhelyére, Nagycenkre zarándokolt el a háromszázötven főnyi leanytársaság, élén Ravasz László dr, püspökkel és az elnök Sulkowski Viatorné hercegnével. A hires hársfasoron mentek véfeig, majd a község főterén - miután a templom kriptájában elvonultak Széchenyi István gróf sirja előtt -, a Széchenyi-szobornál, a seprőn* leventezenekar Hiszekegy-e nyitotta meg az ünnepet, T h u r n e r Mihály dr., Sopron város polgármestere beszélt elsőnek : "Széchenyit munkájára egy gyenge asszony, a felesége: Seilern Crescentia ösztökélte, aki a csüggedő nagy embert többizben megmentette az öngyilkosságtól, Seilern Crescenciában a magyar föld varázsoreje által közvetlenül is testvérünkké lett eszményi nő emléke él halhatatlanul, magyar leányok, igyekezzetek Széchenyi Istvánná nyomdokaiba lépni ", A polgármester beszéde után Sulkowski Victorné hercegné helyozte el .a szobor talapzatára a leánysaövetség babérkoszorúját, mf)d M u r a k ö z y Gyula kecskeméti református lelkész beszélt nagyon érdekesen. " Ide nem a halott Széchenyi Istvánhoz jöttünk, az evangélium lelkével keressük a legnagyobb magyar tragédiájánál* titkát. Krisztusi vonás benne, hogy nem tudta gyűlölni ellenségeit, megéirezte, hogy a magyar nemzet múltja csak készülődés egy nagy^megbízatás teljesítésére, hirdette, hegy a magyar nemzet csak lelki megufulása által születhet ujjá. Rájött, hogy a magyar lélek nagysága nam mennyiségi, hanem minőségi kérdés: az akácfa kevesebb, mint a puszta, mégis magasabbrendü valami, kiemelkedik belőle - és ha láng csap bele a határcölöpökbe, hamuvá omlanak azok.,, A magyar lélek hivatása, hogy tűzzé váljék, amelyben nehéz oszlopok, bilincsek is megolvadnak« Széchenyi hazafisága nem volt egy párté. Talán maga se^m tudta, hogy egy örökkévaló naprendszernek, Jézusnak szolgája volt, az 0 lelkét prófétálta a magyarság előtt. De ha azt mondjuk: keresztyén hős volt, akkor hogyan nézzük a döblingi sirt? Széchenyi tragikuma az volt, hogy olyan emberfeletti hivatást hordozott magában, hogy nem volt elég ereje hozzá, arra vállalkozott, hogy ogy^ plí»ami3t épit fel egymaga és amikor a nagy magyar temető ugy meredt föléje, mint egyjfekete véd, amikor ezer gúnyos hang súgta neki: ezt te csináltad, te hívtad elő az alvó szellemekot, akkor, nos akkor'nem tudott belépni hozzá a vigasztalás, a megnyugtatás Názáreti Jézusa... Az ő kora, a P'litlkai, az irodalmi, a társadalmi, a gazdasági megújhodás nagy szin«f^niája nélkülözi egy vallásos zseni zsoltárónekét, az evangélium Szécheuyije, ahit Petőfije, a lelki-forradalmi megújhodás Kos3Uthja a mult 3zázad közepén nem érkezett el magyar földre, ezért lehet az, hogy Széchenyi is olyan tanítvány lett Krisztusnak, aki Őt igazán nem ismerte, a Megváltó Urat, / folytatása következik/