Magyar Országos Tudósító, 1930. június/2

1930-06-18 [042]

/A ŐSEGE díszközgyűlése« Folytatás 1,/ . • * 1386-tar. ünnepelte az egyesület fennállásénak §tvenedik évfordulóját;, amelyen a királyt E 6 z s e f klr. herceg képviselte. Ebben az időben kezdődött Károlyi Sándor gróf áldásos működése az egyesület éle-, tében, aki ugyan sohasem vállalt vezetőszerepet, de azért főirányitója volt az egyesület tevékenységéneko - Neki és az utánakövetkező jeles férfiaknak köszönhetjük, hogy a magyar gazda társadalomnak a közéletben biztosították azt a pozíciót, amely egy agrárc's^ízágban a mezőgazdasági érdekképviselet szervét joggal megilleti* Széchenyi Istvánnak az alapgondolatát igyekezett az egyesület . mindig megvalósítani, amely az volt, hogy mivel helyzetünk súlyosabb, erőnk pedig csekélyebb mint más nemzeteké, azért jobban egymás mellé kell állni, hogy igazán vállvetve dolgozhassunk* A nagy magyar működését és az OMGE alapítása körül kifejtett tevékenységéi, valamint Magyarország mezőgazdaságának irányítóul szolgál*, felfogását G a á 1 Jenő az egyesület tanácsának tagja jellemezte a legszebben, aki éppen most megjelent munkáiákaá szolgált méltán rá az egész magyar gazdatársadalom legteljesebb elismerésére. - Az.Országos Magyar Gazdasági Egyesület Széchenyi szellemében működött mindeLtkor, távoltartva magát a napi és a pártpolitika ádáz küzdelmeitől, de viszont mindenkor sikraszálva a magyar mezőgazdaság egyetemének

1 • ér^ékeiérv, s Rövidlátók voltak azok, akik ebben az egyesületben csak a nagy.• birtok exponensét vélték látni és ezen beállítás által mintegy diszkreditálni akarták a mi igazunk érvényrejutésát„ - Az egyesület szakszerűsége, pártatlansága és mindenekfelett megalkuvást nem ismerő hazafias szelleme voltak az irányelvek, amelyek súlyt adtak a múltban, és amelyek jövőre ;iézve is alapelvei, A mai viszonyok között is azon van és lesz az egyesület, hogy a megcsonkított ország tajhpraállltásának munkájából kivegye a részét az összes társegyesületekkel karöltve, követelve a magyar gazdatársadalom jogos igényeinek kielégítését, de egyúttal megértést tanúsítva az ipar és a kereskedelem érdekei iránt, mert csak ilyen együttműködés biztosíthatja annak a végcélnak elérését, amely mindannyiunk szeme előtt lebegő Istenáldésát kérem az egyesület további működésére és ezjínel megnyitom mai ünnepi közgyűlésünket, A P p O a y X Albert gróf. az egyesület örökös tiszteletbeli elnöke mondta el ezután ünnepi beszédét., - Súlyos feladatot ruházott ránó. az egyesület vezetősége, amikor engem bízott meg az ünnepi beszéd elmondásával,, Szerencsére az elmúlt száz év történetét alaposan elvégezte az irodalom, különösen egyesületünknek nagyon tisztelt veterán tagja Gaál Jenő

e Nem is az események összefoglalására iparkodom, hanem arra, hogy kidomborítsam az OMGE működésében megnyilvánult szellemet,, gz a szellem a nagynevű, örökéletű alapitónak, Széchenyi Istvánnak szelleme. Voltak hullámzások, nem hiányoztak idegen eszmeáramlatok betörései, de amint a delej tűt külső beavatkozás csak ideig-óráig tudja .Irányából kitéríteni, éppúgy az egyesület is, amiűfca külső erők megszűntek, visszatért eredeti szelleméhea= Hogy mi ez a szellem, arra nagyon nehéz rövid szavakban válaszolni, Széchenyi István grófnak reformátor! működése ugyanis nem alapult apriori kidolgozott elméleten, hanem lépten-nyomon odasimult az élethez, amelynek mentől teljesebb és alaposabb felismerésére törekedett-és az élet kö. vetelményeihez alkalmazta alkotásait,, Széchenyi István szellemének működését ugy deflőialhatjuk

f hogy törekvés volt a tökéletesedésre, a nemzetté tömörült embernek az Igényelt állította Széchenyi gróf törekvéseinek központjába. Széchenyi volt az első, akinek elgondolásaiban szerepel oo. amit még akkor emiitettek, a szociálpolitika,, Ve mér Scmbart mondja, hogy a középkori közgazdasági felfogás az emberi szükségletek kielégítését tűzte ki céljául, mig a kapitalisztikus modern felfogás a gazdagság megteremtését célozza. Verner Sombart ebből kiindulva, erkölcsi fölényt tulajdonit az előbbi kor felfogásának és Széchenyi István működésében az a gondolat nyilvánul meg,amelya két törekvés kiegyenlítésére irányuló Széchenyi a javak minél dúsabb termelés éne:: és f orgalombahozatalának céljául az embert tűzte ki, mindez az emberért van, <v nemzetté tömörült emberért* Széchenyi István egész küködésével az emberhez, az ember erkölcsi,, anyagi és szellemi szükségleteihez akart Simulni/a mint fáklya lo#og korának közgazdasági és szociális atmoszférájában. Széchenyi az egó$z ömbgrt karolta fel s előbb alapította a tudományos Mkadé, miát mint a gazdasági egyesületeta A gazdagságot Is mint az egész ember kié[A

A pitésének eszközét vette tekintetbe, mert jel tudta., hogy aki gazdaságilag