Magyar Országos Tudósító, 1930. június/2
1930-06-18 [042]
/Az OMGE díszközgyűlése „ Folytatás 2. / mert az erkölcsök sülyedésének egyik cica a szegénység. •#? A szabadságharc előtti alkotmányos idő és a szabadságharcot követő elnyomatás idejének eseményeimet foglalkozott ezután Apponyi Albert az egyesület életével kapcsolatosan, majd igy folytattat - 186V utón a közgazdasági tényezők teljesen a lalsset fair elvét fogadták el és a szélső mancheaterizmus vált uralkodóvá* As első években gabonakivitelünk elérte a nyugati államok legszélsőbb határait és as Ipari védvámok csökkentése aránylag olcsóbb életet biztosított a gazdáknak* Azonban csakhamar elkövetkezett a kiábrándulás, amely fájdalmas gyüraöloaöket eredményesett, pusztított «z uzsora, dobra került a kis és középbirtok és pusztult a kisipar. Közben magjelent az amerikai konkurrenela s megingott á hit a manchesteri tanok egyedül üdvözítő voltában* Az 1879-1 fehérvári kongresszus után a gazdakörben indult meg az egyes szociálpolitikai tételeknek agrárius szempontból való megvitatása* Ezeknek a gyakorlati eredménye volt a Károlyi Sándor által megindított és diadalra vitt szövetkezeti gondolat, amely a kisebb birtokok hiteligényeinek kielégítését tűzte kl céljául,az uzsora leküsdésével úgyszólván honmentő munkát végzett, majd átment a fogyasztás területére is. Már ekkor felmerültek eszmék, amelyek sok tekintetben rokonságot mutatnak azokkal, amelyek ma Is a levegőben vannak* - 1885-ben az OMGE kezdeményezésére mezőgazdasági világkongresszus ült össze, amelyen az európai közgazdasági tudománynak legjelesebbjei ls résztvettek, s ott volt m Brentano ls, aki a nemzetközi tanácskozáson felvetette a mezőgazdája égi termények védelmére Irányuló európai vámunió gondolatát* Pedig 5 volt az és az ma ls, aki a szabadkereskedelemnek fanatikusa* A dologbél azonban nem lett semmi* - Akkor még 53 millió fogyasztóval rendelkezett a magyar mezőgazdaság s csak most lettünk olyan országgá, amely kivitelre szorul, s amelynek erős prohibltiv vámvonalakat kell átlépnie, hanem olcsóbban termelő országokkal is versenyeznie kell* Dantéval mondom, viaszamelókezve arra az epochára, amikor Dessewffy Aurél, Károlyi Sándor és nubinek Gyula vitték át a kormányzati politikába azokat az eszméket, amelyek egyesületünkből Indultak ki, hegy : "Nincs nagyobb fájdalom, mint a nyomorúság közepette visszagondolni a boldog időkre," Kivételesen nehéz körülmények között állunk és küzdünk ma, de* az egész világ súlyos gazdasági krízisben van, ennek a krízisnek a súlyát, pusztító hatását talán egy nemzet sem érzi, mint a magyar nemzet* De már ez a mi sorsunk* As a magyarnak a sorsa, hogy az ereje csekély, mint azt Széchenyi István la mondta, de a feladatai súlyosabbak, mint más nemzetéi,, Ma a problémák egész özene zúdult erre az országra, nincs a nemzeti életnek egyetlenegy kérdése sem, amely ne öltötte volna magéra a probléma Jellegét* Vannak olyanok, amelyek sürgetnek^ vannak, amelyek az ügynek minden nagyobb kára nélkül elodázhatok* De a megélhetés problémája, a gazdasági probléma el nem odázható, mert elementáris erővel kopogtat minden palotának és kunyhónak ajtaján és az országház kapuján is, Erayedetlenül, napjiap után kell ezzel foglalkozni és ezt kell megoldani, mert a magyar nemzet mindenkor kivételesen nehéz körülményekkel küzdött és mégis tudott fejlődni, tudott hatalmas kulturfokra emelkedni, tftdta gazdasági erejét fejleszteni* Ez az egyesület pedig ismét rendelkezik nlyan vezérférfiakkal, akikben bizhatunk, mert megvan bennük az erő az egyesületi, társadalmi és kormányzati tevékenység együttműködésének aQg&Oremtéaére, Nem szabad tehát csüggedni, hanem megkettőzött energiával és összetartással kell dolgoznunk és remélnünk* « Felállva, lelkesen tapsolva ünnepelték Apponyi Albertet, beszédének elhangzása után, majd a különböző üdvözlések következtek, Mayer Jánoá földmüvelésügyi miniszter a kormány nevében köszöntötte a száz éves OMGE-t. Az OMGE - mondotta - állandóan Jelentős szexepet töltött be százéves működése alatt és hogy eredményeket ért el, azt főképpen annak köszönhette, hogy egy pillanatra sem tért le arról a szigorú erkölcsi alapról, amelyre a nagy alapító helyezte* Kerülte az OMGE a politika ingoványalt és pártpolitika nélkül tömöritette magába az agrármozgalom legjobbjait. Sohasem használta ez az egyesület a gazdateajókat az elégületlenség szitására, hanem szakszerű és értékes előterjesztésekkel törekedett a bajokon segíteni és becsületes, önzetlen munkával biztosította az agrárérdekek és a közjó szolgálatét^ Arra kérem az egyesület vezetőségét, hogy renditheA tétlenül állion szen az erkölcsi alapon és működjön továbbra is önzetlenül a f \ gazda érdekekért, védje áj istápolja a gazdákap,a mezőgazdasági termelés érJi dekeit, a magyar föld szeretetét és a földhöz való hűséges ragaszkodást, •ff /Felyt.köv,/.
