Magyar Országos Tudósító, 1930. június/2
1930-06-17 [042]
A TÖRVÉNYSZÉK ELUTASÍTOTTA LENGYEL MENYHÉRT KERESETÉT ,AMELYET AZ ANTÓNIA JOGÁNAK VISSZESZERZÉSÉRE IKDITOP. T* MERT NEM TELT EL AZ ÖT ÉV. -A SZÍNHÁZ A TÁJPUNT VISSZAADTA A SZERZŐNEK. Napokkal ezelőtt döntött a knria abban a szóles körben érdeklődéssel kísért perben, amelyet Molnár Ferenc indított a Vígszínház ellen,amelytől régebben heverő darabjainak előadási jogát perelte vis sza. A királyi kúria- mint ismeretes - az öt évi határidőt vette alapul ós kimondta,, hogy amennyiben a színház öt évet meghaladó időben is pihenteti a szervo darabját, annak előadási joga visszaszáll. Hasonló természetű Lengyel Menyhért pere is, amelyet szintén a Vigszinhá* ellen indított az Antónia éa a Tájfun jogának visszászármaztatáa a iránt, ez a kereset azonban még csal;: az elsőfokú bíróságot foglal koztattá. Lengyel Menyhért perének anyaga aasüYitinwffl nómikópen e ltér Molnár•> féle pertől. Lengyel ugyanis nem tesz említést határidőről, hanem azt mondja a keresetében, hogy ha a színház leveszi a darabot a müsorről és nem közli a szerzővel, hogy a következő szezonban elő fogja adni, as előadási jog minden további nélkül visszaszáll az Íróra. Ilyenértelemben kérte Longyel a biróság Ítéletét a Vígszínház terhére. Nyiry z oltán dr. törvényszéki bíró többíyypBa tárgyaláalás után ma Ítélettel döntötte el a peres vitát. Pa-iágyi Róbert dr. mai felazólalá sában a kúria Ítéletével polemizált és azt hangoztatta, hogy Molnár Ferenc ügyében azért állapítottak meg ötévi terminust, mert Molnár nem is kért közelebbi határidőt. A felperesi ügyvéd szerint a mttananmri bíróságnak figyelembe kell vennie azt is, hogy nem minden darab Molnár-darab, nem minden asinmü állja ki az idő fogát, s nem tekinthető konzervnek,amely hosszabb ideig is e$ái^? e fi ö p$Sent etess el elvesztheti aktualitását, az ir ó pedig jövedelmétől esik el, ami a mindennapi életjfcsek feltétele. Kérte a törvényszéket a kereset értelmében való Ítélethozatalra, A Vigszinhás jogi képviselője ezek után bejelentette, hogy a Tájfun előadási jogát visszaszármaztatja a színház Lengyel Menyhértnek, csupán as Antónia ügyében kéri a tárgyalás lefolytatását ős ítélethozatalt. Lengyel Menyhért a bejelentést tudomásulvette; mire a törvényszék a perkö3t sóget mindkét féllel szemben megszüntette. Ezután a törvény szók letárgyalta az Antónia ügyét. A Vígszínház ügyvédje elutasítást kért a Kúria Ítelete alapján, amely csak öt év eltelte'után származtatja viszsza az előadási jogot. Az Antóniát mindössze 1026. szeptember 12-óta nem adja a színház, tehát az öt évből még sok hátravan,s J>eát a jog aiéga színházat illeti. Nyiry Zoltánrdr. meghallgatva a felszólalásokat, ítéletében elutasította Lengyel Menyhértet az Antónia-féle kereset&oal. A törvényszók a királyi kúria Ítéletét vette alapul ós kimondta, hogy csak az öt év elteltével száll vissza a jog a szerzőre. Az öt évi időtartam körülbelül megfelel annak a követrelmőnynek, amely ugy a szerzővel, mint a színházzal szemben fennáll a darab előadására vonatkozóan,-g&x hangzott a törvény-, szék Ítéleti indokolása. /MOT/SY. —A HETVENHÉT ÉVES ÖZVEGY MILLEI GYÖRGYNÉ, IVÁNYCSAI PARASZTASSZONYNAK ÉS FIÁNAK GYILKOSSÁGI BŰNÜGYE A TÁBLA ELŐTT. 1929. január 18-ára virradó éjjelen Milleí István ötvenhót éves íváncsai gazdálkodó botütésekkel elkábította feleségót iásx született Takács Juliannát és az eszméletlen állapotban lévő asszonyt az udvaron álló kútba dobta, ahol Mllleinó meghalt. A dolog még az nap reggel kitud&ódott, és a azomsíedok valamint a rokonok előadásából kipattantak a feleséggyilkoa Ságnak szörnyűségéé előzményei Í3. Nagyszámban jelentkkztek tanuk akik elmondták, hogy az elhalt asszony hónapokkal azelőtt arról értesítette rokonait,szomszédait éa jóismerőseit, hogy férje valamint férjének édesanyja: özv.Miilei Györgyné született Marczinka Julianna hetvenhétéves parasztasszony azt tervezik ellene, hogy eltogyók a láb alól.Elmondta a szerencsétlen a sszony, hogy 1928. december 19-ón reggel 5 és 7 óra k öZÖtt a férje és anyósa az istállóban arról beszélgettek, hogy jólenne Milüei beteges feleségétől valamilyen uton módon megszabadulni. Különösen az öregasszony biztatta fiát, hogy feleségét, aki csak nyűg az egész családnak,pusztítsa el. Arra is rá alarta bírni a hetvenhétéves parasztasszony a fiát, hogy feleségének első házasságából született leányát is ölje meg. Kitanította az elvetemült vénasszony Miilei Istvánt, hogy a leányt előbb távolítsa el hazulról, és ugy végezzen feleségével, hogy a dolognak nyoma ne maradjon. Vagyoni előnyöket is kilátásba helyefolyt ,köv.
