Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1

1930-06-05 [038]

JÓZSEF CSÁSZÁR VÉGRENDELETE ALAPJÁN ÉV JÁRADÉKÉRT PÖRÖSKÖDIK EGY BUDATJ-TÉNYI KÖMtVESMESTER. Suml József budatétényl kőművesmester és testvéröecse, Sumi Mihály napszámos néhány évvel ezelőtt többszázezer pengő, és járulékai erejéig pert indítottak a pestvidéki törvényszéknél agy távoli rokonuk, Hantzmann Jáaos ellen. A keresetük szerint Hantzmann kijátszotta őket abbOl az ébjaradék-" b°l, amely egy, Mária Terézia által alapított birtokból József császár végrendelete alapján illeti meg őket. Az ébjáradékot Linz városa kezeli, s ahelyett, hogy nekik, a jogos tulajdonosoknak folyósítaná, Hantzmannék kezeihez szolgáltatja jogosulatlanul az évjáradékot. Hantzmannék nem tudtak sem József császár végrendeletéről, sem a Linz városa által folyósítandó évjáradékr°l s ők maguk csodálkoztak legjobbanm amikor a keresetet kézhez kapták. A pestvidéki törvényszék Sumi Józseféket természetesen elutasította a furcsa keresettel, mire Sumi József és Sumi Mihály biróküldési kérelemmel fordultak a kúriához és ebben többek közt a következőket adták elő: A pestvidéki törvényszék nem jár el ügyünkben igazságosan,mert minden beadványunkra elutasító végzést kapunk. Egy alkalommal a járásbíróságon is megbüntettek egyik beadványunk miatt. Pedig a törvényszéken panamáznak, mókáznak s az orrunknál fogva húznak bennünket s az ítélet sem más, mint gyalázatos félrevezetés, kijátszás. §k maguk szedik föl Linz városától azt az évjáradékot, amelyet őseink kiérdemeltek a császárt°l. Más biróság kiküldését kérjük, hogy a garázdálkodás az őseink utáni örökségben megszűnjön. Sumiék nem elégedtek meg azzal,hogy a kúriához fordultak, hanem a budatétényi hazak falait falragaszokkal árasztották el s ezekben ilyeneket irtak: A pestvidéki törvényszéken ügyünk tárgyalásakor nagyon vigyáz tak arra, hogy idegen be ne jöjjön a terembe, hogy kényük-kedvük szerint tárgyalhassanak. Agyon van ez a banda vesztegetve, ők is részesek a sikkasztásban, az örökségosztozkodásban. Ezek aztán a független birákí A Kúriához intézett beadvány és a falragaszok tartalma miatt felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége cimén megindult az eljárás ^umi József és Sumi Mihály ellen s mindkettőjüket ma vonta felelősségre a büntet.őtörvényszék Méhes-tanácsa. Először Sumi Józsefet hallgatta ki Méhes elnök. Tagbaszakadt, erős ember, bozontos, őszülő haja a homlokára borul, - Mi célja volt magának azzal,hogy ezeket a förmedvényeket megírta? - hangzott Méhes elnök kérdése. - Nem válaszolok - méltatlankodott Sumi József es egyáltalán nem vagyok hajlandó az urakkal tárgyalni. Ez ellen a biróság ellen is elfogultsági kifogással élek, mert nincs ügyvédem s igy nem tudjuk magunkat megvédeni, - Azért él elfogultsági kifogással, mert nincs védője? Kivan talán védőt? - Nem kívánok én semmit, én az örökségemet kívánom, - Figyelmeztetem - mondta M

éhes elnök emeltebb hangon, - hogy a vádlott tehet,amit akar,de ez nem akadályozza meg az ügy letárgyalását. Sumi József haragra lobbant s most már erősen gesztikulálva kiáltotta az elnök felé: - Nem vagyok hajlandó semmiféle biróság előtt sem tárgyalni. - No, akkor üljön le, - csendesítette le M

éhes elnök a haragos Sumi Józsefet. Sumi Mihály lnagat ehet étlen ember benyomását kelti, A vádról semmit sem akar tudni, egy szót sem tud magyarul, tehát nem is értette meg, mi van a beadványban, ő csak aláirta, Lindmayer Béla dr. királyi ügyész vádbeszóde után a törvényszék elrendelte a vádlottak elmeállapotának a megvizsgálását. -De már ez ellen tiltakozom - pattant föl a helyéről Sumi József.Mit gondolnak rólam az urak? Ez ellen határozottan tiltakozoml - Ehhez joga van - mondta M

éhes elnök. Hát maga, Sumi Mihály, maga is tiltakozik: ? - Hogyne, ő is, ő is - heveskedett ^urni József, mig Sumi Mihály csendesen állt a helyén, fogalma sem volt róla, hogy mi történik körülötte, A törvényszék ezután a tárgyalást elnapolta. /MOT/ Sz.