Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-04 [038]
A TÁBLA KÉT ÉVRE SZÁLLÍTOTTA LE A MAGZATELHAJTÁSÉRT ÉS GONDATLANT EMBERÖLÉSÉRT HÁROM ÉS FÉL ÉVI BÖRTÖNRE ITÉLT ERCSII ORVOS BÜNTETÉSÉT. 1928 április 15-ón Teicinger Erzsébet ercsi! hajadon megjelent Glaser Zsigmond dr. orvos rendelőjében és elpanaszolta,hogy házasságon kivül teherbe esett, szeretne a dolgon segíteni, mert az anyja szidalmai és a szegyen miatt nincs maradása s vőlegényével: Kiss István volt csendőrrel sem tud megesküdni. Az orvos állítólag segített a leányon, aki a művi beavatkozás után abortált, majd nagy lázzal beteg lett és néhány nap múlva fertőzéses hashártyagyulladás következtében meghalt. Az orvos, aki a leányt néhánynapos betegsége alatt is tovább kezelte, elmulasztotta a gyanús körül menyek között történt halálozás, valamint az abortusz bejelentését. Glaser Zsigmond dr. ellen magzatelhajtás büntette és gondatlanságból okozott emberölés vétsége cimén indult meg az eljárás és ugyancsak büntető eljárást tottek folyamatba az elhalt leány vőlegénye: Kiss István volt csendőr ellen is, valamint a leány anyja ellen. A székesfehérvári törvényszék csupán az orvost és a volt csendőrt vonta felelősségre,mert a leány édesanyja időközben súlyosan megbetegedett. A lefolytatott széleskörű bizonyítási eljárás eredményeként a biróság Glaser Zsigmondot, az orvost a terhére rótt cselekményekben bűnösnek mondotta ki és ezért összbüntetésül háromévi és hath°napi börtönre, hatévi hivatalvesztésre és ezer pengő pénzbüntetésre Ítélte. Megállapította a törvényszék,hogy Glaser dr. ötven pengő előre lefizetett jutalomért vállalkozott a tiltott műtétre. Kiss Istvánt, a vőlegényt, aki a szerencsétlen leánynak a tilos cselekedet végrehajtásánál segédkezet nyújtott, a bíróság magzatelhajtás büntette miatt, mint bünsegédi bűnrészest héthónapi börtönre Ítélte. A tábla Lehotzky-tanácsa most foglalkozott ezzel az üggyel. Gregor István dr. királyi főügyészhelyettes vadbeszéde, valamint Bernfeld Imre dr. ügyvéd védőbeszéde után a tábla az orvos büntetését kétévi börtönre szállitotta le. A másodrendű vádlott Kiss István volt csendőr ügyével a tábla nem foglalkozott,mert a héthónapos börtönbüntetés, amit Kiss már ki is töltött, miután az elitélt nem felebbezott már az első fokon jogerőssé vált. A táblai Ítélet ellen mind a főügyéa helyettes, mind a vádlott orvos és védője semmiségi panaszt jelentettek be. /MOT/Ky. -— "IME, LASSÍTOK." Budavári László lapjában, a Nemzeti Életben mult év május 29-én "íme, lássa tok." elm alatt cikk jelent meg, amely többek közt a következőket tartalmazta : Szomorú és vérlázitó dolog, hogy egyesek, akikből a köznek semmi haszna sincsen, gond nélkül,bíborban és bársonyban ússzák meg életüket, mig mások, szegények, elhagyottak valósággal baromi sorban tengődnek, éheznek, fáznak és leírhatatlan nélkülözések közt futják meg rövidre szabott életüket. Igazság az, hogy mig egy-egy kövérre hizott zsidó porontynak minden lépésére keresztény rabszolganők ügyelnek, addig drága magyar gyerekek százai vándorolnak ki a temetőbe, mert nincs meleg takarójuk^ely a zord tél fagyától megóvná törékeny testüket. Keresztény uralom van,de azért a zsidóságnak soha kitűnőbb helyzete nem volt, mint ma Keresztény egyetemi hallgatók fejét viga,n verik be a "leigázott" zsidók, földjeink, házaink ma is mind zsidó kézre mennek. Ezen sóhajokkal, panaszokkal nen jhehet segiteni, itt csak kemény, dacos összetartás segithot. A cikk tartalma miatt sajt 0 utján elkövetett izgatás büntette cimén megindult az eljárás ifj. Réprási János ellen, akit ma vont felelősségre a büntetőtörvényszék IVi 6hes-tanácsa. Az elnök azon kérdésére, hogy mennyi is kólát végzett, Képisi igy válaszolt: - Négy elemit. - Mi a foglalkozása? - író. - A cikket nem -én irtam - védekezett Répási János - hanem . Budavári L ászló. Ez a cikk a ^Nemzeti É]_ e t 1923 május 13-iki számában jelent meg,de akkor az ügyészség nem inditott semmiféle eljárást a Nemzeti Elet ellen. Mult év májusában a főszerkesztő nem volt itthon s minthogy vezércikkre volt szükség, kikerestem egy régi cikkét és azt adtam le. Ugy gondoltam, ha 1923-ban nem incditottak a cikk miatt eljárást, most sem fognak eljárást inditani. /Folyt.köv./Sz.
