Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-04 [038]
.•; HÍREK. •--A SZERZŐK VILÁGKONGRESSZUSÁNAK ZÁROŰLJSSE. Ma délután négy órakot tart#t* táv az Akadémia dísztermében a szerzők világkongresszusának záróülését, amelyen Ludwlg F u 1 d a elnökölt, Résztvett a különböző csoportok vezetőin kivül a zéróülésen H e 1 t a $ Jenő, Bal o g h "'enő ny. miniszter, Romáin C e 1 1 u s, Charles " iMér és, Husz ka Jenő, J o u * b e r t, .1« • *ixaKjr^i k Denis A m i e 1, René Jeanne az uj főtitkár s mag gyar részről Földes Imre, H ar s ány I Zsolt, D r ég e i y Gábcr, R e 1 1 e Pofi, Fa z e ka s Imre, Molnár Jenő és még számosan, A,; záróülésen Ludwig F u 1 d a elnök mondót t. be sgédg|gjméltatta g.. vt. » az ifcók és szerzők budapesti munkájának, amellyel egy lépéssel előbbre halmdt a barátság és a szolidaritás a világ nemzetei közölt. S közelebb jutottak a különböző népek az emberi tectvériesség és a béke kié* pitésének terén. Befejezőül köszönetet mondott a kormánynak éa a fővárosnak, balamint a két magyar egyesületnek azért a vendégszeretetért, amellyel a kongresszus tagjait fogadták é3 külön megemlékezett a Kormányzó valamint Bethlen István gróf miniszterelnök szerepéről, akik külön fogadtatással tüntették ki a kongresszus résztvevőit r . H e 1 t a i Jenő mondott köszönetet a kongresszus tagjainak érdemes munkájukért s külön megköszönte az elnöknek azokat a ki jelentéseit, amelyekben a Kormányzó: valamint Bethlen István grófot aposztrofálta. A legközelebbi kongresszust Londonban 1931-ben tartják és akongreszszus tagjai ma este a Fészek Klubban bucsu banketten vesznek részt, amely egyúttal ismerkedési estje a nemzetközi irodalmi és művészeti szövetségnek amelynek ma délután volt a megnyitó ülése ugyancsak az Akadémián. /MOT/0. A NEMZETKÖZI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI SZÖVETSÉG BUDAPESTI RöS QB3 '•' t : SOS fet, í: K MEG NYIT ÁSA • ZSITVAY TIBUn IGAZSÁGÜGY MINISZTER NYITOTTA MEG A KO^RESSZTE!?. A Szerzők Világszövetségének záró ülése után ujabb /Wfi SB f s *zs ** a nyílt meg az Akadémián, amelyen a Szerzők Világszövetségének tagjai folya. : tatólagosan csakivam* valamennyien résztvettek. De Budapestre érkeztek több mint százan a különböző európai nemzetek reprezentánsai közül a Nemzetközi Irodalmi és Művészeti Steövetség tagjai is„ Réstvett a megnyitó ünnepségen Z s i t V a y Tibor igazságügyminiszter, ButHer Wright ' az Egyesült Államok követe, JTcurd francia katonai atassé, Lukács Öyör &J v.D.tot, a magyar csoport elnöke, Juhász Andev a Kúria elnöke, dr. Oszwald ^stván a Kúria másodelnöke, dr. Nyiry. Zoltán törvényszéki biró a szerzői jogügyek referense, Berczelly Jenő h. államtitkár, Alkér Kálmán min. zanansos. Lobmayer Jenő fővárosi tanácsnok, Gál K-ász16, Bézay Jenő miniszteri titkár, Ludwlg Fulda, Heltai Jenő, Palágyi Róbert dr., a kongresszus főtitkára 3 a külföldiek közül a különböző nemzetek kép* m o vmseletében Georges ^aíllard elnck a francia csoport vezetője, Charles Méré, % £Z Gaston Rageot, Klauer, Braga, Macke'ben, Piola Caselli, Ostertag, Mlntz ¿8 Ábel, A kongresszust L u kacs György v.brt.t,nyitotta meg üdvözölve a megjelenteket, majd Z s i t v a y Tibor igazságügyminiszter mondott francia nyelven beszédet, - Ban szerencsém a nemzetközi és irodalmi szövetségnek - mondta a a budapesti értekezleten megjelent tagjait, Georges M aillan igen tisz» telt elnökükkel élükön a magyar királyfi kormány, valamint a magam, nevében üdvözölni. Egyúttal köszönetemet fejezem ki azért, hogy a mostani értekezletük színhelyéül Budapestet választották és ezzel alkalmat adtak arra, hogy Magyarország és népe kifejezést adjon annak a megbecsülésének és tisztele » ^/% tének, amelyet Ónök iránt mint a szellemi tulajdon leghivatottabb védői i- \ ( ránt érez, Bizvást mondhatom ugyanis, hogy Önök a szellemi tulajdon vedel* mének klasszikus földjére jöttei? akkor, amikor Magyarország területére léptek. Amikor Franciaerszág a forradalom viharában a szerzőjog védelmét kinyilat* k oztató korszakalkotó törvényét, az első törvényt e téren, az 1703 évben megalkotta, nálunk is ^a gyar or a z ágon a védelem első tapogatódzó kísérleteként az 1?93 és 1794, évben két királyi rendelet jelent meg, amelyek az utánn^O* I mást tilalmazták és ezáltal a szerzőjog- védelme terén az első lépést megtették* _ /Folytatása következik:/
