Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-04 [038]
/A NEMZETKÖZI LRHDKLMI ES M ÜVisSZETI SZŰVETSÜG KONGRESSZUSA. Folytatás !„/ A XIX, században ezúton mindszélesebb mozgalcm indult meg nálunk a szerzőijog részletes s zabályozás ára c Irodalmi társaságaink és magén személyek hordták össze a törvényjavaslat eszméit és anyagát, E mozgalom folyaményaként az 1843 és 1847 években két törvényjavaslat került a törvényhozás elé, .. amelyeket azonban a m 0 g7/ar törvényhozás az Rkkor ránk következő viharos idők miatt nem tárgyalhatott. De a szerzőijog előjog volt már euidőben nálunk törvény n élkÜl is. Aminthogy nemzetünk jogéleteben a jogszokás mindig jelentékeny szerepet játszott. Ezt a jogállapotot rögzótette csak la az 1861. évben, régi jogunk helyreállítása céljából tartott országbírói értekezlet, amely kimondotta, hogy az . »x ész szüleményei éppúgy védelemben részesülnek, mint a tulajdon egyéb fajai. Ugy, viogy a későbbi törvény- . hozési alkotásainknak különösen az 1884. évi szerzőjogi törvényünknek ás a különböző államokkal e téren létesített nemzetközi egyezményednek már csak a meglévő jogállapotot kellett törvénybe iktatni és a részletes szabályokat megalkotni. Jogalkotásunkai a szerzőijog terén egyelőre az 1921.évben megalkotott teljesen modern elvek alapján álló uj szerzőijogi törvényünk, valamint a berni egyezményhez való csatlakozásunk tetőzte be, a jövő legközelebbi teendője pedig az 1928- évi római szerzőjogi egyezménynek törvénybe iktatása lesz. -Azt hiszem az előadottak kétségtelen bizonyítékai annak, hogy Magyarország mindig az elsők között volt azon államok között, amelyek a szellemi tulajdont védelmezték. Mi mindig tudtuk és vallottuk azt, hogy a szellemi tulajdon a tulajdon összes fajai között a legfokozottabb mértékben érdemli meg a védelmet és az ország csak müveátségi fejlettségét bizonyltja azáltal, ha e téren a kötelezettségeit teljesiti, Alig van ugyanis a tulajdonnak más olyan gaja, amely annyira szolgálná nem az alkotójának, birtokosának, hanem az összességnek és az összesség egyes tagjainak érdekeit is. Ez utóbbiakat összehasonlíthatatlanul inkább mint az alkotóét. Vájjon hány ember tanult, okult, gyönyörködött ós fog is még élvezetet találni Goethe, Shakespeare, Dante, Petőfi, Rafael, Wagner, Moliere, Ibsen, Liszt Ferenc alkotásában és mily összehasomlithatatlanul kevés az emberiségnek nyújtott ehhez a kincshez képest az az anyagi érték, amit e müvek alkotóiknak jelentettek, de nem mérhető ehhez még az sem, hogy alkotóikat a müvek halhatatlanokká tetteké - Minden ok meg van tehát arra, hogy azokat, akiknek elméje aj. isteni szikra segélyével szellemi termékeket létrehozza, a lehető legnagyobb védelemben részesítsük jogi téren is és Magyarország, amint eddig is, ezu tán is azon államok között kivan haladni, akik a 3zerzőijogot ebben az is rányban óhajtják fejleszteni* De ebből következik az is, hogy talán sehol oly megértéssel nem fogadják az Önök nemes munka-ságát, mint nálunk. Hiszen az Önök elődei és Önök voltak és azt hiszem mindig lesznek is a szerzőijogok védelmének előharccsai. Az Önök szövetsége vagy mondhatnám a mi szövetségünk alkotta meg valamikor az irodalmi és művészeti müvek védelmére szolgáló berni Uniót és ennek kapcsán kezdemér?3 r ezője lett a berni egyez ^menynek. Ennek megalkotása azonban nemcsakm hogy feleslegessé nem tette az önök munkásságát, hanem annak folytán méginkább nélkülözhetetlenné vált az. A szövetség >. készíti ugyanis elő azoknak az értekezleteknek munkáját, amelyeket a kormányok képviselői tiz évenként a berni egyezménynek szükségessé váló módosítása érdekében tartanak. Ónként értetődik is, hogy Onöknük melléktekiötetek által nem gátolt nemes rendülete inkább alkalmas a szerzőijog továbbfejlesztésének kezdeményezésére, rtint a kormány kiküldöttek munkája, akiket kormányaiknak az országok szétágazó érdekeinek figyelembe vételével adott utasitása köt. Hogy az elmondottak mennyire igazak, bizonyítja a mostani értekezlet gazdag tárgysorozata is. íme itt van újra a tárgysorozaton a szerzők személyiségi joga, amely a szerzők \ A legbecsesebb érdekét a hírnevüket védelmezi és amelyet voltaképen Önök // kezdeményeztek. Az Önök feladata az is, hogy az 1928. évi római egyezményen ben a kormánykiküldöttek részéről e tekintetben megállapított óvatos és A I rennek folytán még nem egészen kielégítő rendelkezéseit tovább fejlesszék.V / /Folytatása következik:/ I A Í i ci/ti Tán ^""""^v
