Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1

1930-06-10 [038]

A NEMZETKÖZI IPAR JOGVÉDELMI SZÖVETSÉG BUDAPESTI KONGRESSZUSÁNAK MEGNYITÁSAHarminchárom év óta tart Európa különböze:' városaiban összejöveteledet a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség, amely az icén 3udap>-esten tartja kongress zusát. kongresszus megnyitó ülése ma délben tizenkét órakor folyt le az Akadémia fiiszt érmében, ahol többszáz főnyi külföldi • szakember jelenlétében nyitotta meg az ülése Belatiny Arthur, a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség magyar csoportjának elnöke, A beteg Bud János helyett K á 1 1 a y Miklós államtitkár képviselte az ülésen a kereskedelmi kormányt, mig a minis zt ere Ír ök képviseletében báró Ka z y Károly, a honvédelmi miniszter képviseletében pedig B e n g y e 1 Sándor ezredes jelent meg

P C a 1 i c e gróá* osztrák követ mellett foglaltak helyet a külföldi csoportok alelnökei, akik közül ott volt: Johan B 1 n g osztrák, MI n t z német, A n s p a c h belga, Maillard francia, 0 w e n angol, Martin-Achard svájci és K e 1 e m en István budapesti alelnök, továbbá Pritz Ostertag, a : Berni Iparjogvédelmi Iroda igazgatója. A kongresszust Belatiny Arthur nyitotta meg, aki köszönetet mondott Bethlen István miniszterelnöknek és Bud János miniszternek, hogy elvállalták a kongresszus fövédnökségét, majd a külföldi vendégeket üdvözölte. Bejelentette, hogy a szövetséget az simult évben súlyos csapás érte, mert N a v I 1 1 e Gusztáv tiszteletbeli elnök november 6-án elhunyt. A megjelentek Belatyninak ennél a szavainál felállással rótták le kegyeletüket Naville iránt. - Szövetségünk - mondta Belatiny Arthur - a mindenkori diplomáciai Unió-konferenciák előkészítésén dolgozik s a legközelebbi konferencia 1933-ban le3z Londonbai^.Az ipari |ógok védelmének terén egynéhány év óta bizoriíps csendes forrongás észleIheto.Amikor a szellemi javak, s igy az ipari jogok védelmének szükséges volta is a köztudatba átment,természetszerűen legelsősorban a jogi tudomány volt az, amely a jogoknak ezt a területét megmunkálás alá vette, az idők folyamén azonban a szabhatóságoknak gyakorlata közben kitűnt, hogy most már a jpgi alapjaiban nagyjában megmüvfelt terrénum a műszaki tudás érvényesülését Is megköveteli.Ezt az igazságot a szövetség előző elnöke Glnori Centi herceg is megállapította a római kongresszuson. Szövetségünk legvégső célját, a nemzetköziséget «sak akkor fogjuk tudni elérni, ha az ipari jogvédelem valamennyi alapfogalmát nemzetközileg érvényes műszaki alapon fogjuk meghatározni. A megnyitó után K á 1 lay Miklós államtitkár mondott francianyelvü beszédet, üdvözölte a kongresszus tagjait a kormány nevében,, - A magyar kormány akkor, amikor a munka elismerésének korát éljük - mondta többek között az államtitkár-és akkor, amikorrazellemi munka érvényesülésének jogosultsága Is mindig nagyobb és nagyobb erővel tör utat magának, teljesen tudatában van az ipari szellemi tulajdon nagy fontosságának. Ennélfogva messze kihatóan értékeli/ mindazokat a törekvéseket, amelyek az ipari szellemi tulajdon megvédéfíék kimélyitésére, tökéle tesitésére és ezzel az ipari szellemi munkának hathatósabb érvényre juttatására irányulnak. Az ipari szellemi tulajdon,mint immateriális jószág, csupán a szabadalmi, a minta, a védjegyeitalom utján válik^megfogható ipari tulajdonná és bár eredetét és lényegét tekintve tisztái, a magánjog terére tartoznék, mégis a törvények utján biztosított kizárólagos iági jognál fogva a közt is Igen közelről érinti. - Amikor az ipari szellemi tulajdon jelentőségét teljes mértékben átérezzük, meg kell állapitanunk, hogy annak üdvös hatása csak ugy lehet teljes, ha védelme céljából a nemzetközi együttműködés előfel\ , tételei meg vannak teremtve. I - A kongresszus programmját tekintve, nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az elsőbbséget, a harmadik személyek jogait, a szabadalma'- érvényének visszaállítását illető kérdéseknek. Mig az ipar sas empont1 Jából különö3 fontosságú a gyakorlatba vételi kényszer kérdése- Nagy ér~ / deklődéssel tekintünk a tisztességtelen verseny elleni küzdelemnek az ' egyes országokban való helyzetére, annyival inkább, mert hazánk ebben a küzdelemben ma már határainkon tul is figyelemreméltó eredményeket produkál. /folytatása következik/ . P r o d o moi Belatiay Arthur beszédének egy részét O jol alatt, lOSLEWÉLTAr tizenkettedik kiadásban hasonló jel alatt egészítjük ki»