Magyar Országos Tudósító, 1930. június/1
1930-06-10 [038]
/k NEMZETKÖZI IPARJOGVÉDELMI SZÖVETSÉG BUDAPESTI KONGRESSZUSÁNAK MEGNYl* TÁSA. Polytatá s.l./ kz Ipar, a kereskedelem és a fogyasztó közönség érdekeit egyaránt közelről érdeklő védjegy ügyek ugyancsak az érdeklődés középpontjában állanak, 8 mindez az anyag az 1933.évi londoni konferenciára elő lesz készítve. A tapssal fogadott beszéd után Berezeli Jenő alpolgármester üdvözölte a kongresszus tagjait, örömének adott kifejezést,hogy a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó két jelentős kongresszus ülése* zésének befejezése után ugyancsak Budapesten rendezték a harmadik hason* ló tárgyú kongresszus összejövetelét. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkaraara nevében S z é k á eő Antal , felsőházi tag üdvözölte a kongresszus tagjait, s mint mondta - a magyar kamara tudatában van annak, hogy alig van a tulajdonnak má3 olyan faja, amely annyira szolgálná az összességnek, az emberi hálaadásnak érdekeit, mint az iparjogvédelemé kamara az iparjogvédelem megerősödésében látja a leghatalmasabb eszközt arra, hogy a világ kereskedelj mének, a keres>edelem tisztességének és az ipar versenyképes3égének biz* tos utat törjön. Az Iparjogvédelem az a jogterület, amely uj összekötő kapcsot jelent a világ-gazda3ágának újrateremtésében. Székács szavai után BelattnJ Arthur zárta be az ülést| • •• f ' A kongresszus egész héten folytatja tanácskozásait, a zftróülést szombaton délután négy órakor tartják, ugyancsak az Akadémia nagy-termében. A budapesti kongresszus jelentőségét mindeneset* >re emeli az a körülmény, hogy a választmányi ülésen bejelentették, hogy az eddig hiányzó Északamerikai Egyesült Államokban is megalapították a nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség országos csoportját. /MOT/C. Pro domo: A tizenegyedik kiadásban Jelzett anyag, Belatlny beszédének kiegészítése, az alábbiakban következik: £ - Azok között a kérdések között,amelyek legerősebben foglalkoztatják szövetségünket, legelső helyen áll az elsőbb* ség kérdése, amely kérdésnek 3ikeres megoldása legnagyobb büszkesége volna a budapesti kongresszusnak, Bármily nagynak is látszik a felfogások k özti különbség, a megegyezés egyáltalán nem lehetetlen, nem kell máa hoz» zá, mint az, hogy azok az államok, amelyek a hágai konferencia álkalmávai merev álláspontot foglaltak el, ezt á merev álláspontjukat éppúgy enyhítsék, mint ahogy ezt Magyarország tette. A kérdéfek elintézésének az a módja pedig, amejyet bizenyos wldalról itt-ott Indítványoznak, valahányszor szövetségünkben nézeteltérés mutatkozik és amely odairányul, hogy az egy véleményen lévő államok Union restreinte-t alkossanak, először is nem megoldás és másodszor nem célja az Uniónak. /Taps./ /MOT/», —-A MAGYAR REVÍZIÓS LIGÁNAK ÉS A TÁRSADALMI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK KÖSZÖNETE. A magyar nemzet a gyászos emlékű trianoni békeparancs aláírásának tizedik évfordulója alkalmával egységesen tiltakozott a trianoni merénylet ellen és követelte a revíziót. Egységes volt a tiltakozás,mert a nemzetnek az élethez való jogét nemcsak a ösonkaoország lakossága hangoztatta vallás-, nemzetiség és osztálykülönbség nélkül, hanem a világ minden táján élő magyarság egyöntetűen állást foglalt a revizló mellett. Éppen ezért hálás elismerésünket és köszönetünket nyilvánítjuk sz ország határain Innen és tul élő magyar testvéreinknek, a nemzeti társadalomnak, az egyesületeknek, testületeknek és szervezeteknek, hogy nagyarányú és lelkes részvételükkel a nemtiet akaratának soha nem lankadó erejét mutatták meg a világnak. A Társadalmi Egyesületek Szövetsége. A Magyar Revíziós Liga. /MOT/O.
