Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2
1930-05-27 [037]
-~ UJABB TANUK KIHALLGATÁS ÁT KEN LELTE EL A TÁBLA PORCIA ALADÁR HERCEG ÉS ZAJCSEK MÁRIA VÁLÓPÖRÉBEN. Porcia Aladár herceg, akinek valamikor, még a háború alatt is igenxnagykiterjedésü földbirtokai voltak Karintiába-n, 1017-ben ezeket a birtokokat a vagyongondnok pressziója folytán eladni kényszerült. A birtokokat aránylag igen csekély vételáron értékesítették és az igy kapott pénzt ugyancsak a gondnok intézkedése folytán osztrák állami és hadikölcsönbe fektették^ » ugy hogy végeredményben a herceg a háború után minden vagyonát elveszt,ette. Porcia Aladár horceg ekkor Magyarországra jött, Budapesten tjteUepedett meg, belépett a pénzügyi közigazgatás szolgálatába, ahol pénzügyi^Tőtanácsosság^g vitte föl és tizennyolc évi szolgálat után mint ilyent nyugdijazták. Nyugdij csekély volt, hadikölcsönbe fektetett pénzét nem tudta visszakapni, ugyszól ván végszükségében trafikengedélyért folyamodott. Méltányossági okokból a herceg kapott is egy trafikot, amelyet feleségével, Zajcsek Máriával együtt vezetett. Zajcsek Márlát a herceg 1918-ban vette féleségűi. A nö máramarosmegyei származású leány, akinek atyja Máramarosszigeten*eerkocsivállalkozó> volt, és leányát Takács Ferenc mármarosszigeti erdészhez adta feleségül. A házastársak csakhamar elváltak és Zajcsek Mária ekkor a bufflapesti sziniakadémiára iratkozott be, mint feltűnő szépségű nő, a szinipályán vélt karriert csinálhatni. Ebben az időben ismerkedett meg Porcia ^ladár herceg a gyönyörű Zajcsek Máriával, akit hosszú barátság után 1918éban feleségül"^ vett. A LIpót-körut 4. szám alatt lévő dohánytőzsdét eleinte együtt vezet*.' ték, később azonban a herceg gavallérosan Zajcsek Máriára, feleségére irattá át a trafikengedélytj. és a havonkénti átlagos tízmillió koronás jövedelemből négymillió koronát kötött ki magának. A trafik átiratása után azonban a házasfelek egymástól egyre jobban elhidegedtek. Zajcsek Mária óvadékos alkalmazottakat, kaucióoal rendelkező úgynevezett csendes társakat vett muga mellé, amiből azután különböző bonyodalmak támadtak, az óvadékos alkalmazottak és társak feljelentették a trafikosnőt, akit különböző bűncselekmények miatt a budapesti biróságok jogerősen hathónapi börtönbüntetésre el is Ítéltek. Ezekután a herceg 1924-ben meginditotta a válópört felesége: Zajcsek M^ria ellen. A port azonban Porcia Aladár herceg első-fokon elvesztette,mert a biróság megállapitotta,hogy Zajcsek Mária súlyos idegbajban, morfinizmusban szenved. A herceg az elsőfokú itélet ellen felebbezett, majd a jogerős elutasítás után ujabb válópört Indított külön élő felesége ellen, azon a címen, hogy Zajcsek M^ r iá V al, mint büntetett előéletű nővel, nem köteles a házastársi viszonyt fenntartani. Ez az ujabb válópör két esztendeje folyik és a törvényszék első fokon el is választotta a házasfeleket egymástól és Zajcsek Máriát a férje nevének viselésétől eltiltotta. A tctvén; széki Ítéletet Zajcsek Mária megfelebbezte, A tábla Werner-tanácsa előtt Zaj esek Mária érdekeit Szarnék Marcell dr. ügyvéd, herceg Poréda Aladár érdekeit pedig Ecséry László dr. ügyvéd képviselték. Az alperes Zajcs ek Mária jogi képviselője azt terjesztette elő a táblai tárgyaláson, hogy férje, a herceg napi egymillió koronás részesedési összeget követelt a dohánytőösde bevételéből, ezért kellett óvadékos alkalmazottak után néznie,mert ezt a súlyos megterhelést nem bírta . A kihallgatott tanuk azonban Zajcsek Máriának ezt az előterjesztését nagyrészt megcáfolták, kijelentették, hog:/ Porcia Aladár herceget nem is ismerik, a traf;tkban soha meg nem jelent és nem tudnak arról,hogy a trafik jövedelméből egyáltalán részesedett volna. A tábla hosszas tanácskozás után ugy határozott, hogy ujabb tanukat hallgat ki. A lietceg ügyvédje ugyanis bejelentette, hogy Zajcs ek Mária őt és hozzátartozóit különböző súlyos fenyegetésekkel Igyekezett a válöpör folytatásától eltéríteni; - errevonatkezóan hallgat meg több tanút a tábla. A tanúkihallgatások befejezéséig a f elebb-vitell tárgyalást elnapoltak. /MOT/Ky. HALÁLOS AUTÓGÁZOLÁSÉRT EGYHÓNAPI FOGHÁZ. Tóth Sándor budapesti gumivulkanizáló 1920 augusztus 11-én egy ötszemélyes, nyitott gépkocsit vezetett Kunszentmiklósról a szalkszentmártoni nagyerdő felé. Az Ötszemélyes kocsin azonban nyolcan helyezkedtek el, a vol-án mellett hárman ültek, sőt az egyik utas: ifj. Pintér István, az autó lépcsőjén állva utazott. Tóth Sándor, aki az autót vezette, nem törődött azzal, hogy az "autót túlterhelték, még a lépcsőn is utaznak, hanem ennek dacára, nagy SOr begséggel vezette gépkocsiját és igy történt, hogy a szalkszentmártoni országút egyik kanyarod-jában a teljes menetsebességgel haladó autó nekirohant tz útszéli fának, felborult és a lépcsőn utazó ifj. Pintér István sulyoa agyroncsolást és medencecsonttöróst szenvedett. Pintér másnap a budapesti Szent István kórházban sérüléseibe belehalt. A kalocsai törvényszék gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt Tóth Sándort egyhónapi fohházra sn és 26o pengő kártérítésre itélte. A tábla Dusdrgy-tanácsa ezt az Ítéletet moát heéybenhagyta. Az itélet ellen a felek semmiségi panaszt jelentettek be./MOT/Ky mtim !Hrf,T?p""~"
