Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2

1930-05-26 [037]

— - A TÁBLA ÖTVEN PENGŐ BAVI KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEG MEGFIZETESERE KÖTELEZTE AZ ORSZÁGOS GYERMEKVÉDŐ LIGÁT. Egy ismeretlen jótevő még a háború előtt a gyermekvédő Ligának adományozott a felvidéki Szalonca községben egy házat, a hozzávaló kerttel és udvarral együtt. A telepen a gyermekvédő ^iga Szilágyi-otthon elnevezésaar*! alatt gyermeknevelő intézetet létasitett és nyolc gyermeket utalt be az uj otthonba. A Szilágyi-otthon neveltjel közé került az 1916 évben Pap József árvafiu Is, aki azonban hét társával együtt állandóan panaszkodott a koszt re, sőt szökést is kísérelt meg az intézetből. 1916 decemberében, egy SZÍT goru téli napon kirendelték a nyolc kisfiút kerti munkára, A gyermekek egész délután mezítláb dolgoztak a térdig érő hóban ós ennek az lett a következménye, hogy Pap Józsefnek mind a tiz lábujja lefagyott. A fiút először a trencséni kórházban, majd a budapesti Dollinger-féle sebészeti klinikán kezelték, de nem tudták teljesen meggyógyitani és Pap József jelenleg is

x huszonnégy éves korában, félig munkaképtelen, nem tud üszkösödésnek indult lábujjaira lépni. Pap József kártéritési pört inditott az Országos Gyermekvédő "iga ellen^

e

a;

y

budapesti törvényszék előtt folyt le. A liga ügyésze azt vitatta a pör során, hogy amennyiben kártérítésről szó lehet, ezzel a kötelezettséggel a népjóléti minisztérium tartozik, A törvényszék azonban - főként Neugebauer Vilmos királyi tanácsos, igazgató tanúvallomása alapján - megállapította, hogy a szaláncai gyermekotthonban történtekért a gyermekvédő L

ig

a felelős. Ezen az alapon a törvényszék a felperes Pap József kártéritési kérelmének helyt adott és a §yermekvédc ligát havonkénti hatvan pengő kártéritési összeg fizetésére kötelezte. A Gyermekvédő Liga ügyészének felebbezésóre a budapesti tábla Gál Eó

sz

ió-tanácsa elé került az ügy, A felebbviteli tárgyaláson dr. Komjád$ István , a felperes Pap József ügyvédje arra mutatott rá, hogy még ha a lábujjak lefagyása, a gyermek szökési kisérlete alkalmával következett volna Is be, az akkor tízéves kisfiú nem lehet felelős a saját meggondolatlan cselekedetéért. Dr. Bichler Károly, a Gyermekvédő Lig

a ügyésze ez,zel szemben annak pontos megállapítását kérte,hogy Pap József hány százalékos rokkantságot szenvedett a fagyás, . következtében. E

2

ért orvosszakértő meghallgatását indítványozta. A táblai tanács a bizonyitáskiegészitesi indítvány elutasításával hatérozatilag kötelezte az alperes ligát, hogy a felperes Pap Józsefnek 1928 december I-tŐl számitva havonként 5o pengő kártéritési összeget fizessen meg. A tábla ugyanis megállapította a felperes ötven százalékos rokkantságát és mivel a budapesti napszám naponkint négy pengőt tesz ki, továbbá, mivel egy évben átlag 3oo munkanapot lehet szánitani, ezen az alapon állapította meg a havi ötvenpengős kártéritési kötelezettséget. ±mx!ͱis2iacfc^ Wita*i9fci&^^ /MOT/Ky. -— AZ EGYIK MUNKÁS MULATOZÁS KÖZBEN ELDUGTA TÁRSA SAPKAJÁT, A MEGTRÉFÁLT PAJTÁS HALÁLRA SZURTA^A EOSSZ TRÉFA ELKÖVETŐJÉT." 1929. december 26-án kora délutántól hajnalig mulatoztak az egyik csillaghegyi korcsmában Laczkó Pál és Girett Rudolf gyári munkások több tarsukkal együtt. Mulatozás közben Girett Rudolf eldugta Laczkó sapkáját, hogy Laczkó ne tudjon hazamenni. Laczkó Pál ezen fölöttébb feldühösódött, és hazafok menet az uton kérdőrevonta barátját, aki erre bocsánatot kért Lpszkótol Laczkó nem bocsátott meg és későbben újra összeszólalkozott Girett Rudolffal, aki megpofozta, ^aczkót. Laczkó Pál erre előkapta blcsjáj± és többször egymásután Girett Rzöolf mellébe szúrta^. Véletlenen mult, hogy Girett sérüléseibe nem halt hele. A pestvidéki törvényszék a szrukáló ^aczko Pált szándékos emberölés kísérletének büntette miatt egyévi börtönre itélte. A tábla Kállay-tanácsa most ezt a büntetést jogerőre emelte. /MOT/Ky.