Magyar Országos Tudósító, 1930. május/2
1930-05-22 [037]
HÁROMNAPOS TÁRGYALÁS UTÁN A TÁBLA OKTÓBER 6-ára NAPOLTA EL CYRILL BOL- . GAR HERCEG NAGYSZABÁSÚ BIRTOKPÖRENEK TÁRGYALÁSÁT * Cyrill bolgár királyi hercegi a bolgár hadsereg ezidőszerinti főparancsnoka, Sándor bolgár király testvéröccse és Ferdinánd volt bolgár cár fia * mint ismeretes - évekkel ezelőtt polgári pört indított a K6burg-hitbiz©mány jelenlegi élvezője^ Fülöp Józsiás szász-kóburg-gótai herceg, valamint a hitbizományi gondnokhelyettes, Ferdinánd volt bolgár cár ellen. A pörben a felperes herceg társa volt Dorottya királyi hercegnő is, aki azonban időközben békés uton megegyezett az alperesekkel és hatszázezer pengő apanázsmegváltási Összeg és ötvenezer pengő ügyvédi költségmegtórites fejében elállott a pörosködéstői. A hitbizomány korábbi tulajdonosa, Fülöp herceg ugyanis 1?21ben elhalt és -^BÉakozás ellenére nem Cyrill herceget, hanem Fülöp Józsiást nevezte meg végrendeletileg mint az óriási hitbizományi vagyon örökösét. Cyrill herceg kezdetben x 418.22» /pengő tőke és járadékai iránt inditotta meg a pört ? követelését azonban később közel kétmillió pengőre emelte fel. A pört első fokon a budapesti főudvarnagyi bíróság tárgyalta , W#lff Károly elnöklésével és a főudvarnagyi bíróság az alapperbeli négyszázegynéhány ezer pengős követelést Cyrill hercegnek tulajdonképpen megítélte, de mivel ez az összeg a bíróilag megállapított különböző levonások, illetékek és beszámítások után alig harmincötezer pengőre olvadt le, - Cyrill megfelebbezte a főudvarnagyi bíróság Ítéletét. Igy került az ügy a budapesti tábla elé, amelynek dr. Bakóczy István tanácselnök elnöklésével működő X. polgári tanácsa most tűzte.ki felebbviteli tárgyalásra az ügyet. Az első tárgyalási napon dr. Navora László táblabíró, mint előadó Ismertette a terjedelmes elsőfokú Ítéletet és az ügy mázsákra menő előlratalt, majd a második napon sor került a perbeszédekre :Jus tus Zsigmond dr., Gyrill herceg JUÉOLSJX^ ügyvédje, majd Einhorn Jenő dr. mint mellékbeavatkozó, aki löo.ooo dolláros ügyvédi költségének megitélé se iránt lépett be a pörbe, - Nagy Aladár dr, Fülöp Józsiás her<&eg alperesi képviselője, - Pékár Imre dr. Ferdinánd volt bolgár cár, hitbizományi gondnh helyettes ügyvédje ls bár6 Gut^mann Henrik dr. ügyvéd, a bécsi Bisteghi bankhfe, mint főhitolező jogi megbizo^tja fejtették ki jogi vélményüket.Háromnapos tárgyalás után a tábla ugy határozott, hogy a felebbvfteli tárgyalást október 6-án folytatja. /MOT/Ky. -— A LEGKÜLÖNG3 EBB ÜZEMT BALESET. A— AZ AUTÓTAX 71 KÁRTÉRÍTÉSRE KÖTELEZTÉK SOFF ŰRJÉVEL SZEMBEN, AKI ELLFN RABLÓGYILKOS MERÉNYLETET KÖVETTEK EL. A Márta taxivállalat Berta illés nevü soffőrje 1923 szeptember 18án .a Hemzeti Színház előtt posztolt, hozzálépett egy jólöltözött egyén és azt az utasítást adta a soffőrnek,hogy a Csillaghegyre vigye ki. Mikor a Csillaghegy egyik járatlan helyére ért az autótaxi, az Ismeretlen utas hátulról revolverlövést adott le a soffőrre, s amikor az eszméletlenül bukott le az ülésről, kirabolta és elszökött. Ismeretlen tettes ellen indult meg a bűnügyi nyomozás, de sikertelen maradt és az eljárást megszüntették, Berta Illés fioffőr sokáig élet-halál között lebegett, te az orvosi beavatkozás és a kórházi ápolás megmentette, bár sérülésének súlyos következményei maradtak. Ebből a kiderítetlen bűnügyi históriából rendkivül érdekes és bonyolult jogi fejlemények származtak, Berta Illés,amikor felépült és f hetvenöt százalékos rokkantságára való hivatkozással a Társadalombiztosító Intézettől segélyt, illetve járadékot kért, azzal utasították el, hogy kérelmével elkésett, Igénye elévült, mert a törvény szerint két éven belül kellett volna előterjesztenie kérelmét, A soffőr a munkaügyi bíróság, majd a munkaügyi felsőbírósághoz fordult perorvoslati kér elmével,de mindkét helyen elutasították, ugyancsak megállap itva az elévülést, Berta Illés ezekután Gonda Béla dr. ügyvéd utján keresetet indított a Márta autótaxivállalat ellen és arra hivatkozott, hogy a Márta taxi vállalat hanyagsága, illetve gondatlansága miatt fosztatott meg a Társadalom biztositóval szemben érvényesíthető igényeitől. Keresete szerint az 19o7. XIX. törvénycikk alapján ő csak jogosítva volt arra,hogy igényét bejelentse a Társadalombiztosítónál, a taxivállalat azonban az idézett törvénycikk szerint köteles lett^oífti^nalesetet bejelenteni. Minthogy a taxivállalat a bejelentéssel elkésett, ezzel az általános magánjogi elvek szerint felelős seggel tartozik, mert aki vétkessége vagy gondatlansága által másnak kárt okoz, az a kárt köteles megtér iteni. /Folyt.köv,/M»
