Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-05 [036]

E G Y'K A Z I HÍREK. üZ ALLKMI JOGSEGÉLY, AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG, AZ EGYESÜLÉSI SZABADSÁG, A KI3ÉS NAGYGYÜLEKEZETEK KÉRDÉSEI A REFORMÁTUS ZSINATON . A Református Országos Zsinat hétfői, folytatólagos üléséi, reggel féltiz órakor nyitották meg Balt az ár Dezső dr. püspök, egyházi elnök és Dókus Eme egyházkerületi főgondnok, világi elnök vezetéseveié Dókus Ernő világi gondnok mindeneklőtt jelentette, hogyha zsinatnak a Kormányzóhoz intézett tisztelgő táviratára a következő választávirat érkezett: - "A Korrrányzó Ur Őfőméltósága örömmel fogadta a Magyarországi Református Egyház Országos Zsinatának megemlékezését tiz éves országkormányzásának érfordulójárói és meleg köszönetét nyilvánítja a zsinaton egybegyűlteknek, ugy a jóleső figyelemért, mint hódolatuk és áld ás kiv áns ágaik kifejezéséérte Vértessy kabinetirodái főnök*" /Éljenzés./ A S z á s z Károly dr. titkos tanács oyelnöklete alatt működő iskolaügyi bizottság munkájáról D ó c z £ Imre középiskolai felügyelő, a Balogh Jenő dr. titkos tanácsos vezetésével dolgozó tudományügyi bizottság javaslatairól E r d ő s Károly dr. egyetemi tanár tett jelentést. Ezután folytatták az egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját, Makláry Károly egyházkerületi lelkészi főjegyző, Benedek Zsolt dr, konventi tanácsos, Porzsolt István esperes után Juhász László esperes arról beszélt, hegy a lus advocatiae ősi jussa a református egyháznak és ezt az állam jelenlegi magatartásával veszélyeztetettnek látja. B e n e d e k Sándor, a közigazgatási biróság másodelnöke: Ha közadók módjára hajtják be az egyházi adót, az egyházat sérelem nem éri. Olyan intézkedés, hogy az állam csak a 10 %-ot meg nem haladó egyházi adót hajtja be, viszont semmiféle törvényben nem található. A törvény igenis azt mondja, hogyha az egyházi adó olyan magas, hogy az az adózó fizetőképességét veszélyezteti, a pénzügyminiszternek jogában áll részletfizetést adni, vagy pedig az egyházi adót küzadók módjára behajtani. Meg kell állapitanunk, folytat ja^Benedek Sándor, hogy itt a 10 $-os határról említés sem történiko A 10 % és az ezer százalék között - mert Ilyen is van - nagyon • nagy külöm/bség van. Nem tudom miért tartozik az erről szóló szabályrendelet kiadása a belügyminiszterhez, de tény, hogy ez a szabályrendelet nemcsak a protestáns egyházak, de az összes egyházak autonómiáját au.egnagy óbb mértékben sértik A hatáskörök ilyen abszurd megállapitását még r?em láttam, mondja Benedek Sándor, amikor a közigazgatási tényezők tetszésére van bizva, melyik jogszabályt alkalma zsák. A. konvent már érintkezésbe is lépett a protestáns közös bizottsággal,, hogy a világi és az egyházi hatóságok közötti összhang megteremtése mihamarabb lehetővé véljék. /Tetszés minden oldalon,/ A n t a 1 Géza dr. püspök: Azok a miniszteri rendeletek úgymond, a püspök, amelyek a mi egyházi törvényhozásunkkal esetleg ellentétben állanak, nem téríthetnek el bennünket attól, hogy mi a magunk törvényhozását az eddig szentesitett alapokon íplytassuk további /Helyeslés./ Mi a király által szentesitett törvények, szövegének és intenciójának alapján állunk és ettől eltávolodni nem vagyunk hajlandók, minden sérelmet ez a testület a leghatározottabban vísszautasitara. /Felkiáltások; Ugy van!/ V a r g h a Kálmán egyházkerületi jegyző, Sz., V a r g a Lajos esperes stiláris módosításokat ajánlanak, V ás á r y István dr „, Debrecen polgármestere: Nem nyugtatja meg Benedek Sándor felvilágosítása, mert igenis a pénzügyminiszternek bizonyos eeetekben joga van megtagadni az egyházi adók behajtását, a felettes egyházi hatóságok sokkal elfogulatlanaóbul láthatják mindezeket a kérdéseket,, Ha a miniszter bármely szentesitett törvény végrehajtásét bármely oknál fogva megtagadhatja, ez már határozott sérelem, rámutat, hegy ilyen miniszteri intézkedés már a törvények gyengítésére alkalmas, \ Varga Sándor esperes , hangoztatja, hogy az egyháznak meg / kell védeni híveit a kivülről jö-/ő támadások ellen. | Szentpéterí Kun Béla dr. előadó; A mi elvi álláspontunk az, / hogy el kell fogadnunk az államnak, mint legfőbb szuverénnek rendelkezéseit, de nem fogadhatjuk e'? ás állam egyes alárendelt szerveinek esetleg törvénysértő rendelkezéseit is. /Folyt .köv./ . f O