Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1
1930-05-02 [036]
A TÁBLA BIZONYÍTÁS KIEGÉSZÍTÉST RENDELT EL VITÉZ KÖNYVES KÁLMÁN Ér ÍTÉSZNEK PÁRDÁNY. OSZKÁR ELLEN A NEMZETI SZÍNHÁZ TELEK ÉP ÜLETEN VÉGZETT TATAROZ ÁS I KÖLTSÉGEK IRÁNT. A lebontott Nemzeti Szinház telkén emelt ideiglenes épületnek, - mint ismeretes - előbb M ándy Gyula, majd Mándy Gyula és Párdány Oszkár, jelenleg pedig egyedül Párdány Oszkár a bérlője. Ezen az épületen 1923-ban, amikor Mándy Gyula még egyedül bérelte , vitéz Könyves Kálmán építész tatarozás! munkálatokat végzett. A tatarozás! munkálatok 1924-ben fejeződtek be és mivel az építész követeléseit nem tudta megkapni, polgári pert inditott 15 mii lió korona erejéig lvi ándy Gyula ellen. Az épitész a pert meg is nyerte, azonban a pénzt végrehajtás utján sem sikerült behajtania. Ebben az időben Mánáy már a bérletből kilépett és az egyedüli bérlő Párdány Oszkár, Márkus Emília' férje volt. Párdány állitólag tudott ezekről a tatarozási munkákról, sőt a felperes vitéz Könyves Kálmán állitása szerint kötelezettséget is vállalt a pénz megfizetésére, Ezen az alapon vitéz K^ n y ves Kálmán a sikertelen pörös ködés után most már Párdány Oszkárt perelte be, akin az időközben felgyülemlett kamatokkal együtt harmincmillió koronát követelt. Az ujabb per a budapesti törvényszék Marczelly-tanácsa előtt folyt. A felperes épitész a törvép széki tárgyaláson arra hivatkozott,hogy Párdány Oszkár nemcsak tudott a tata rozásrél és nemcsak Ígéretet tett az összeg megfizetésére, hanem a pénzt az épület albérlőin be is akarta hajtani, mert ezek ellen az albérlők ellen porokét inditott. A bizonyitási eljárás során azonban csupán az nyert igazon lást.hogy Párdány Oszkár az egyik albérlőtől ezen a cimen átvett 24o pengőt és igy a törvényszék csupán ezt a 24o pengőt itélte meg vitéz könyves Kálmán épitésznek. Az ítéletet a tábla is helybenhagyta. Vitéz Könyves Kálf. i mán azonban perujitással élt és ujabb bizonyítékokat jelölt meg arravonatkozóan, hogy Párdány Oszkár albérlőin behajfcntta a tatarozás költségeit. A per ujitas folytán az ujabb tárgyalást tegnap tartották meg a tábla Polgár-tanácsa előttj ahol a felperes épitészt Vasek Ernő dr. ügyvéd, az alperes.* Párdány Oszkárt pedig Walter Károly dr. ügyvéd képviselték. A perbeli felek elő terjesztése után a tábla ugy határozott, hogy elrendelte a felperes képviseflóje által megnevezett tanuk kihallgatását, valamint több perirat beszerzését, k bizonyitási eljárás lefolytatásáig a tábla a tárgyalást elnapolta. -~ZÁRLAT II. OTTÓ KIRÁLYFI FÉNYKÉPÉRE. A Vanity Fair amerikai előkelő illiaztrált folyóiratkx egyik számában megjelent II. Ottó fényképe, amely alá Szántó Ferenc neve volt mint fényképészé nyomtatva. Halmi Béla fényképész szerzői jogbitorlás cimén zárlatot kért a képre és a Vanity Fair fényképes lappéldányaira azzal, hogy ő csinálta Lequeitoban a felvételt, azt leközlés céljából áadta Szántónak, azonban azzl. a kikötéssel, hogy az ő neve alatt jelenik meg. Ennek ellenére Szántó mint a s ajátját közöltette le a felvételt. Nylry Zoltán dr. törvényszéki biró előtt S-zántó azzal v édeké» ze : :t, hogy a fényképhez mellékelt levélben megirta, hogy ki a fényképésze, a folyóirat azonban ezt nem vette figyelembe és mint az ő felvételét tette közzé. A biróság a perben álló felek felszólalása után végzésében elrendelte a zárlatot II.Ottó képének Szánts Ferencnél található p-ldányaira és az esetleges klisékre, a Vanity Fair elleni zárlati kérelmet azonban a törvényszék elutasította, mert ugy találta, hogy a zárlati kérelemnek csak Szántó.sv?ü szemben van helye. Nyolcvan pengő zárlati költségben is marasztalta a biróság Szántó Perencet. /MOT/SY— A TANÍTÓI BANK BŰNÜGYÉNEK FÖTÁRGYALÁSA. "Május els éjén kezdte meg a büntetőtörvényszéken Láber Viktor dr. tanácselnök tanácsa az évek óta húzódó Tanítói Bank bűnügyének főtárgyalását. 1924 januárjában indult meg az ügyben a nyomozás s hat év elteltével most került az ügy a büntetőtörvény szék elér A hatalmas terjedelmű, 148 oldalas vádirat két részből áll, az első rész a Magyar Tanitó Bank és Kereskedelmi rész vénytórsaság, a második rész pedig az Országos Központi Értékpapir és Váltóüzlet ügyével foglalkozik. Kilenc vádlctt#x szerepel a vádiratban, ezek küzü egy, név szerint Gerencsér István meghalt, kettő: Schüszler Károly és Berger István szökésben vannak. Az ügy elsőrendű vádlottja Apsay Vlád János lapszer kesztŐ, a többi vádlottak Vasek Ernő dr. ügyvéd, Vadas Mihály, Kiss Iván, Heib Pál és Walter Géza magántisztviselők. Valamennyi vádlottat hűtlen kezelés bűntettével, azonkívül Apsay Jánost és Heib Pált sikkasztással, Apday Jé nost és Kiss Ivánt magámckipathamisitás bűntettével is megvádolja a királyi ügyészség. /Folyt.köv^/3z.
