Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-02 [036]

ZU TANÍTÓI BANK /folyt»4.kiadáshoz./ A vád szerint a Tanítói Bankot 1923-ban hatvanmillió kcrona alaptőkével Apsay és Vasek alapították. A részvénytársaság mindössze hat hónapig müköaütt, A bukÓ3 oka a véd szerint az volt, hegy. noha a bank mindössze hatvan millió kerena alaptőkével indult, ezt az összeget lényegesen meghaladó tőkéket fektettek vállalati érdekeltségekbe. Ezeket a befektetéseket az ügyfelek ko.3ztbetéteibol fedezték. A vádlottak a kosztbetétek nagy részét saját céljaikra használták fel. Ezek az okok a bank immctilizációjára vezettek 3 h«gy fizetéseket mégis teljesíthessenek, további hiteleket vettek igénybe, Ezeknek a fedezetére a felek betétjeit használták fel s szokatlanul magas ki'lcsöndij mellett értékpapírokat vettek kölcsönbe. Ily en viszonyok mellett a l-ank helyzete egyre súlyosbodott, a felek papirjait és letétjeit nagy részben eladták, ugy, hogy a megmaradt rész a bank hitelezőinek követeléseit sem fedezte. így következett be a bank bukása. A tegnapi tárgyalásra a törvényszék megidézte mind az ezerhatszáz sértettet, akik közül mindössze körülbelül száz jelent meg. A rend fentartására rendőröket vezényeltek ki, azonban a rendőröknek dolguk egyáltalán nem a kadt,mert az esküdtszéki terem tátong az ürességtől, k A tárgyalás megnyitása után az elnök megkérdezte a megjelent sértetteket, kivanják-e a vádlottak megbüntetését s ezeknek nagy ré3ze a vádlottak megbüntetését nem kívánta. A terjedelmes "ádhatározat felolvasása után Láber elnök megkezdte Apsay Jáncs kihallgatását. - Vasek dr. utján ismerkedtem meg a Magyar Tanitók Országos Takarék és Hitelszövetkezetének igazgatóival. A szövetkezet akkoriban anyagilag nem jól állt, mire Vasekkel megállapodtunk abban, hogy én pénzt viszek a szö vetkezetbe, átvesszük a részjegyek többségét s ezzel magunkhoz ragadjuk a szövetkezet vezetését. Eladtam a villámat s hatmilliót fektettem a szövetkezetbe, amelynek annakid éjén Pinterics Károly volt a vezérigazgatója. Pintericsben, mint szakemberben feltétlenül megbíztunk. A szövetkezetnek akkor egyedüli értéke a szóncsuzdája volt, amelyet Vadas Mihály vezetett. Később tőzsdei szakosztályt létesítettünk, amelynek Berger Imstván lett a vezetője s Heib fái a pénztárosa. A szövetkezet hirtelen fellendült, azonban a további fellendülésnek útját szegte az,hogy 0 cégbíróság határozatot hozott műima olyan értelemben, hogy valamilyen formahiba miatt nem vagyunk jogosultak a szövetkezet igazgatására. Ekkor elhatároztuk, hogy kiválunk a szövetkezetből és Tanítói Bank elmen önálló részvénytársaságot alapitunk. A bank hatvanmillió korona alaptőkével ind ult meg. A közönség megrohanta a bankot, ugy hogy naponta 2cc-25o ügyfelet kellett ellátni. Ilyen forgalom mellett a könyvelés rendszertelenné megbizhatet lanná vált, s ez okozta a legtöbb és a legsúlyosabb bajt. Az elnök itt félbeszakította Apsay kihallgatását és a tárgyalá iás folytatását ma reggel kilenc órára tűzte ki. A mai tárgyalás megnyitása után az elnök folytatta Apsay János kihallgatását, aki részletesen elmondotta, hegy az igazgatóság tagjain kivül álló skrk miatt hogyan omlott össze a Tanítói Bank. /Folyt.köv ./Sz. A TÁBLA BIZONYÍTÁ3KIFGÉSZITÉST RENDELT EL EGY KÓRHÁZI ÁPOLÓNŐ ÜGYÉBEN AKIT AZ EGYIK KÓRHÁZI BETEG- ELHALÁLOZÁSA MIATT VONTAK FELELŐSSÉGRE. 1027 júniusában az u

j Szent János kórház sebészeti osztályán ápolták KörnyeTédor székesfővárosi középiskolai tanárt, akinek súlyos végbélbéntalmai voltak. J

unius 14-én az osztályos ápolónő, . Mihály Ida orvosi rendeletre beöntést adott a betegnek,aki azonban tiltakozott a kezelés ellen, mert a beöntés súlyos fájdalmakat okozott. A beteg a beöntés után néhány hétre gyógyul tan hagyta el a kórházat, azonban néhány hónap múlva felvétette magát a Rókus kórházba, ahol többször egyraáíwrb án -•ro*.í?.or>er álták, Kör nyel Tódor az utolsó műtét után meghalt. A boncolás adatai azt állapiwt^ák meg,hogy a tanár vég bélgyulladás és végbélszükület következtében halt el.' Ke^y..-^ .halála után az özvegy feljelentésére büntető eljárás indult Mihály Ida, Uj"*Szeuv

;

Já«oe.^. korházbeli ápolónő ellen,akit gondatlanságból okozóét emberölés vétsége címén vontak felelősségre, A budapesti bűntetőtörvényszék Schadl-tanácsa előtmegtartott főtárgyaláson a vádlott ápolónő azzal védekezett,hogy a beöntést a'kóházi szokásoknak megfelelően készítette el, az nem volt az előírtnál magasabb hőfokú és a folyadék nem tartalmazott a megengedettnél több kálinmos lúgot. Az u

j Szent János

1 kórház orvosai mindenben alátámasztottak a vad lott ápolónő védekezését és azt igazolták,hogy Eörnyei Tódor üszkö£ vakbelbánt almákban szenvedett„/Folyt,köv./Ky. ^