Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-13 [036]

-~ BIRöSAG ELÉ KERÜLT A ROTHERMERE EMLÉKLAPOK SZÁLLÍTÁSÁNAK ÜGYE. Dr- Vass István nyugalmazott MÁV-felügyelő az 1S26 és 27 években a Vasutas Album szerkesztője-veit. Az album egyik díszpéldányát elküldette lord Rothermerenek, aki a a figyelemért meleghangú levélben mondott köszönetet. Ük Rothermere válaszax valóságos szózat volt a magyar vasutastársadalomhoz es igy felmerült az a gondolat,hogy a lord arcképét és válaszlevelének szc'g vegét emléklap formájában meg kellene örökiteni, Vass szerkesztő a szüksé­ges tőke hiányában az emléklapban kiaaandó fényképek előállítása iránt tár­gyalásokat kezdett Pfeiffer Antallal, akivel már évek óta üzleti összeköt­tetésben állott. Megállapodtak abban, hogy az első kétezer emléklap-példány árat Pfeiffer készpénzten megkapja, a további kétezres turnusokban leszáll! tandó emléklapék előállítási árát pedig folytatólagosan a szétküldött és el adott emléklapokért befolyó vételárból fogja Pfeiffer Antal részletekben meg kapni. Pfeiffer leszállította az első kétezer példányt és felvette Vass Istvántol a képek utan járó 64o pengőt, A további emleklaptömegben azonban több mint száz hibás fényképpéldányt találtak^ ugy hogy az emléklapok nyoma 3át beszüntették. Pfeiffer Antal erre uj ajánlatot tett Vass Istvánnak ss kötelezte magát arra, hogy még nyolcezer példányt fog szállítani az em­léklapokból t amelyek kifogástalan állapotban lesznek, azonban a Kodsk­gyárnak, mint j» f6hitelezőnek megnyugtatására, szüksége volna egy nyolc­száz pengős csekkre. Vass István kijelentette, hogy csupán ülyen cSekket adhat, amelynek voltaképpen nincsen készpénzfedeéete; a készpénzfedezetet a postatakarékpénztárhoz ezentúl befolyó vételári pénzek fogják képezni. Pfeiffer Antal ezt tudomásul vette, sőt Vass Istvánnak azt a kijelentését is tudomásul vette, hogy az akció egész sikere csupán attól függ, hogy Pfeiffer a további szállítási kötelezettségének kifogástalan módon eleget tesz. Pfeiffer azonban a - • jt nyolcszáz pengős fedezetlen csekk átvétele utan egyetlen emléklapot sem szállított, Így a csekkre a postatakarékpenz tárhoz természetesen egyetlen fillér sem folyt be, mire Pfeiffer^bűnvádi feljelentést tett Vass István dr. szerkesztő ellen, akit csalás és sikkasz tás bűntettével vádolt meg. A vád ugyanis a fedezetlen csekkügyön kívül arra is kiterjedt, hogy Vass éllitölag eltulajdonította volna a Pfeiffer Antalt°l kapott kétszáz pengős óvadékösszeget. A vádlott MÁV-felügyelő a budapesti büntetőtörvényszék előtt mind a két bűncselekmény elkövetését tagadta és a bíróság a nagy számban kihallgatott tanuk vallomása,valamint a beszerzett egyéb bizonyítékok alapján Vass István dr.-t mind a két vád­pont alól felmentette. A törvényszék Ítélete azután igy folytatódik: "El­lenben az megállapíthatónak látszik, hogy a fenti esetben Tfeiffer Antal sértett követett el bűncselekményt, amikor előre tudva azt, hogy a csekkek re nem lesz a lejáratkoz fedezet és ennek dacara a csekket a Kodak-gyárnak fizetéskorpen tovább adta, - az ellene esetleg folyamatba teendő eljárás végett a törvényszék az iratokat a királyi ügyészséghez áttenni rendelte." - A tábla Folkmann-tanácsa most"az elsőfokú ítéletet helyben­hagyta és Vass István felmentését jogerőre emelte. A vasutas társadalom köré ben most érdeklődéssel várják a bonyolult ügy ujabb fordulatait. /MOT/Ky. TIZENNEGYNAPI FOGHÁZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTEK A GAZOLÓ SOFFCET. Héber János budapesti soffőr 1026 május 14-én este kilenc óra tájban gépkes csiját a Bodmaniczky-utcában a Városliget felé vezette. A soffőr nem fordí­tott kellő figyelmet az előtte haladó jármüvekde és igy esett meg, hegy Ko­vács Katalint, aki az autó előtt kézikocsiját tolta, a' gyengébb utcai vilá­gítás mellett elütötte. k z asszony súlyos sérüléseket szenvedett és Héber János ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége cimén Bün­tető feljelentést tett. A büntetőtörvényszék előtt a soffőr azzal védeke­zett, hogy az eső miatt az úttest igen sikcs volt, az autót nem lehetett gyorsan lefékezni és Kovács Katalin kézikocsija egyáltalán nem volt kivilá­gítva, ugy hogy a kis jármüvet úgyszólván csak az utols ó pillanatban vet­te észre. A kihallgatott tanuk a vádlott védeke?éését csak részben igazol­ták, ellenben egyértelműen vallották, hogy a soffőr ittas volt. Ezen az alapon Héber Jánost elsőfokon száz pengő pénzbüntetésre Ítélték és hatszáz pengő kértérités megfizetésére kötelezték. A tábla Dusárdy-tanácsa most a soffőr büntetését tizennégynapi fogházra változtatta át. A másodfokú Ítélet ellen a felek semmiség! panasszal éltek. /MOT/Ky.

Next

/
Thumbnails
Contents