Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-12 [036]

/AZ CRVCR SZÖVETSÉG ÁLLAST FOGLALT A SZABAD ORVOS VÁLASZTÁS MELLETT. F o 1 y t a t á 9*1«/ - Súlyos problémák tornyosulnak főjünk felett. Itt van a kuruzs­lás mindinkább elharapódzó rákfenéje, - az orvosi bizalom válsága,- az állás kUtóU^áláfí jelensége, az orvosi tulprodukció, az állam 'egyre szélesb­bedo egésavJdelmi munkája, végül a társadalmi biztos it adok kiterjesztésé­nek világáramlata, amely az Orvosok Nemzetközi Szövetségének az Associa­tion Profesaionelle internationale des Medicins-nek mult évi berlini ne­gyedik közgyűlésén történt megállapítás szerint ma minden államban,minden kormány r ászéról állandóan megnyilvánul. Ugyané z a szövetség a biztosítá­sok körüli nagy nehézségedről íz beszélte Itt a bevezetett különféle rend­szerekkel nemcsak az orvosok nincsenek megelégedve, hanem a munkaadók és biztosítottak sem. A Nemzetközi Orvosok Szövetsége az orvosi társadalom­ra hátrányos jelenségek ellensúlyozására felszólította valamennyi állam orvossz öve tségét, hogy az orvosi szabadság korlátozására irányuló minden törekvést akadályozzon meg és ébren őrködjék a helytelenségek és hibák el­lensúlyozás ára. - Ezért kellett kitűzni e rendkívüli kongresszus trvrgyául el­sősorban anno]'- a kérdésnek a tisztázását, hogy az orvosi társadalom milyen álláspontot foglaljon el az áliamhatolomnak egészségvédelmi ős egészség­ügyi-gondozási tevékenységével szemben. Ki kell jelentenem, hogy az én álláspontom szerint semmiféle egészségügyi munkd , amelyet az állam,vagy a társadalombiztosító akár preventiv, akár gyógyitó szempontból végez az orvosi társadalom széleskörű bevonása nélkül és érdekeinek f xg y elménk ivül­hagyása mellett, eredményre nem vezethet# Az orvosi tulprodukció kétség— belén és nemcsak az intellektuális pályák általános magyarországi túl­zsúfoltságára vez-thető vissza, hanem az orvosoknak o lhe lye zked és s zor int 1 aranytál-n megoszlása, valamint az orvosi pálya speciális tultömöttsége Í3 szerepet játszik. Chajes és Grot"$ahn az orvosi rend jövőjene 1 ' utait vizsgálva megállapították, hogy az ma főleg az állam szociálie egészség­ügyi törekvéseinek irányvonalától függj hogy a szociális biztositók és az egészségügyi gyógyintézetek, a nyilvános ambTJlntor~umok torén a jelenleg di­vatos gondozó irányzat határán túllépés történt s enn«k folytán az orvosi kar szocializálása kikerülhetetlenne^ látszik. Klebelsberg kultuszminiszter 1923-ban iz ország diplomás ember s züks ég lét ét 45 ezer főben állapította meg. A természet )s fogyaték folytai az orsz? ~ szükséglete 1920 fő volna ezzel szemben csak a főiskolákról 4335 ember kerül ki évente. &s il1er y András dr. professzor ezek után a német viszonyokból beszélt. A birodalmi tanács -.jziintén szükségesnek látta figyelmeztetni az orvostanhallgatókat, hogy legföljebb 7-800 orvosra van az országnak éven­te szüksége, ugyan ei-kor Németországban 3000-3500 fiatalemteer kezdett az elmúlt Ívben orvosi tanulmányt. Ilyen körülmények v özött hangzott tovább az elnöki beszéd - szükséges ÍZ orvosképzés és az orvosegyeteme-kro v aló felvétel tekintetében további módosítás és korlátozás • Ez a megállapítás keserű érzést kelthet a fiatal generációban, de a betevő falatért folyó ó/Let küzdelemben alig akad , m ás mód ajmég megmenthetők megment érc. A továbbiak • soron az elnök rámutatott arra, hogy milyen te­endők volnána 1- a probléma megoldására ós azt fejtegette, hogy - munkaközös­ség • sz elvének érvényesít ás:, szempontjából a közegészségügyi és társa­dalombiztosítási intézmények ágyüttmüködése nagyon kívánatos volna. A kongresszus fogja kitermelni azokat n módozatokat amelyek megmutatják azt az utat, amelyen haladni kell,- fejezte be percegig tartó taps közben Csilléry professzor elnöki megnyitóját, amelynek vegén köszöne­tet mondott azoknak, akik a nagy munkában már eddig is támogattak. Ezután megkezdták"Az orvos helyzete a társadalomban" egyetlen programmpont letárgyalását. J o h a n Béla dr. egyetemi rk. tari ár az Or­szágos Közegészségügyi Intézet igazgatója volt az első előadó, aki "Meddig Í terjedjen az állami egészségvédelmi gondozás?" cimü tanúim nyábah az orvosok gazdasági helyzetével foglalkozott az égészségvódelemmel kapcsolatban. Azt fejtegette, hogy az államnak felügyelnie kell polgárai egészségének megóvá­sára, tehát az egászSgvédelmi munka megszervez 3oe állami feladat. Az egész­ségvédelem megszervezésénél nem akarnak ujabb néprótegeket elvonni a gya­korló orvos elől, ellenkezőleg uj embertömegeket szeretnének bevinni az or­vosi rendelőkbe. Ezzel kapcsolatban a következő határozati javaslatot ter* ./Folytatása következik:/ A A

Next

/
Thumbnails
Contents