Magyar Országos Tudósító, 1930. május/1

1930-05-12 [036]

/AZ ORVOS SZÖVETSÉG ÁLLAST FOGLAT/T A SZABAD. ORVOS VÁLASZTÁS MELLETT. Folytat t s 2./ jesztettCa kongresszus elé: fiz ftrszágós ^irvos-SzöVetség az ország népe érdekeben szüksé­gesnek tartja &z állami vezetés és irányítás alatt az egészségvédelmi mun­kának intézményessé tételét és m inéi szélesebb alapokon való k iépitését • Az OOSz^s^;ük£uge§HI^ tartja a népjóléti^miniszter megkeresését a munkakör zösseg alapelveinek és szabályinak sürgős megalkotása érdekében. Mlhálkovic s Elemér dr. egészségügyi főtanácsos fő­orvos arról a kérdésről tartott előadást: "Meddig terjedhet az állam szo­ciális gondoskodása a betegfember érdekében". Azt fejtegette, hogy három­féle kategóriába tartoznak 'á társadalmi rétegek. Az elsőbe azok akik az ál­lam kényszerítő beavatkozására is rászorultak, a másodikba a kevésbbé rá­szorulók vagyis azok, akidben a kulturális magasabbrend ós ég folytán az előregondoskodás szükségességének érzése ki van fejlődve, A harmadik cso­port azokat foglalja magában, akik. tsagyohosok és sem kényszerre' sem beteg* ség elleni biztosításra nem szorulnak rá. Ezeknek a kérdéseknek hosszas taglalása után határozati javaslatba foglalta az előadó az orvostársadalom érdekében kivánatos teendőket. Eszerint kívánatosnak tartja, hogy a kong­resszus mondja ki: az első kategóriába a mezőgazdasági munkásság és tör­pebirtokos osztály bevonassák. A második kategóriára vonatkozólag kéri,hogy azokat akik magasabb műveltségi fokon állanak vonassanak ki az állam kény­szerítő befolyásának alkalmazása alól,s . : a köztisztviselői kar*, tpalamint a kiskereskedők, a kisiparosok betegségi biztosításának ujabb megszervezé­sénél fokozatosan ezen elv alapján vonják ki ezt a társadalmi réteget. Még több pontűt tartalmaz Mihálkovics Elemér dr. határozati javaslata, amely az OTI ós a MABI igazolási rendszerének megszigorítását,?, szolgáltatások igénybevételére jogosult családtagok körének megszükitésót is szükségesnek tartja*. . Nem tartja helyesnek o javaslat a háztartási alkalmazottak kötelező betegségi biztositásat sem, főleg pedig annak a jelenlegi /ipari munkásság biztosításával egyfezorvezetbe vont/ formáját. A szabad orvosválasztás kérdésére tért át ezután a v ongresz­szus. Ez volt a tanácskozások legórdekeltebb programmpontja, mert kiszlvúr_ gott hírek szerint az orvostársadalom ebben a kérdésben kot pártra szakadt: egyik a szabad orvosválasztás, a másik pedig a kötött orvosválasztás mellett foglalt álláspontot, A szobadorvos válás ztás melletti álláspontot Gel­lért Elemér dr,, az OTI baleseti szakértője ismertette. Rámutatott arra, hogy a szabad orvosválasztás kérdése nem az orvosi rendtartás ügye, hanem a tudományos orvosi gyógyitás szabadságának, az orvostudomány fejlődésének feltetele. A kötött rendszer rombolóhatáou az etikára nézve, mert az orvost függőhelyzetbe juttatja és a befolyásolás folytén a lelkiismeret-szabadsá­gát korlátozza, A beteg ós az orvos közötti legszemélyesebb,legbensőbb bi­z almi viszony nélkül sikeres gyógyulás el sem képzelhető, A nemetországi és ausztriai példák illusztrálják, hogy a helytelen rendszerből kifolyólag az orvosok pénze a kuruzslókhoz vándorol. Ezek után a különböze országok sza­bad orvosválasztás rendszerének hiányosságáról beszélt, majd azt hangsú­lyozta, hogy a nemzet kazegészségügyaía tudományos haladás szabadsága szem­pontjából io fontos ennek a kérdésnek a megoldása. A mai káoszból.a társa­dalmi nyugtalanságból csak a szociálipszihológiai tényezők vezethetnek ki és ez a szabad orvosválasztás nélkül el sem képzelhető. A íiagy tapssal fogadott ismertető után a határozati javaslatot olvasta fel, amely többek között Így szólt: mondja ki a k ongr.'-.szus a bete­gek az ország köz- és szociális egészségügyi, továobá az orvosi gyógyitő­tudomány zavartalan fejlődése érdekében a szabad orvosválas ztLvs törvényes 1 biztosítását kivánja, 0 rvos j_ gyógyító tevékenysuget-természetben- ezentúl / semmiféle alakulat, amely betegségi biztosítással foglalkozik és nem az 1927-21 t.c. alapján működik, nem nyújthat. A kongresszus ut-'sitsa az OOSZ / elnökségét, hogy azon tag ellen, aki nem veti magát alá a határozatoknak az eljárást haladéktalanul tegye folyamatba. A javaslat szerint az irvosi rendtartás ellen vétő bármely magyar orvos nemcsak erkölcsi jellegű bün­tetést kaphat, hanem pénzbírságot és eltiltási büntetést is. /Folytatása következik:/

Next

/
Thumbnails
Contents