Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-26 [034]

Közirat jj' ^TQ Huszadik kiadás Budaperit, 1930. március 26. XII. évfolyam, 69.szán. CHOLNOKY JENŐ PROFESSZOR ELŐADÁSA A BUDAPESTI NYELVRONTASROL. Az Országos Nemzeti Klub ma este tartotta szokásos szerdaesti vacsoráját, amelyen közéletünk és a tudományos világ számos kivál°sága megjelent. Ott volt többek .között Darányi Kálmán államtitkár, Preszly Elemér főispán,Lázár Ferenc felsőházi tag, Kelemen Kornél dr., Ritoók Zsigmond, Kenyeres Balázs, Kelemen Móris, Tasnády Nagy Andor, Benedek z

solt, Mattá Árpád és még számosan. A mai estén Cholnoky Jenő professzor tartott elő~ adást a budapesti nyelvrontásról. Sajnos- mondta - a középiskolákból a tanulók nagyon kevés nyelvtudással kerülnek az egyetemekre, pedig a közép iskolákban a filológia dominál.A magyar nyelvre senkisem vigyáz, a jogászok és a hivatalos nyelv rengeteget vét a nyelv ellen, de a legtöbb hibát mégis az újságírók követik el. ^emcsak a cikkekben, hanem móg a cinekben is hemzsegnek a francia és német hatásra valló visszamutatósok. A legtöbb hibának a helvtelenül használt szórend az oka s ugyancsak ez:, teszi gyakorivá ; az. tr

_g

jSy szócska használatát, is. Lépten - nyomon találkozuhk a képezi" és alkot ja" J , pedig csa

1

' a fotográfus képez s az I

3

ten és a művész alkot. Hely.-—- telehül használják a nál- nel - ragot, ós sok hivatalos plakátnak rossz a • elme,. : * amikor " Ebédeltetés! akci°ról" és " Hajtási irány"ról beszélnek. A legtöbb a hiba azonban a kereskedelmi nyelvben. Minden kirakatban künn van az Írás , hogy Figyelje árainkat" , az occasio szót tizennyolcféleképpen irják s találkozunk ilyen kifejezéssel is, hogy " strapa-zokni ". A tegnapi tűzzel kapcsolatosan irta cikkét meg egy újságíró, amelyben összetéveszti a detonációt a robbanással. Helytelen az idegen szavak rövidített használata s hibeu a japáni művészet helyett japán müvésae — tet irni. Minden kulturnemzet ig:/ekszik megvédeni nyelve tisztaságát s a németed most indítottak ilyenirányú mozgalmat. Sajno3/Budapestnek a negyedrésze semmiféle nyelven sem tud beszólni. A magyar nyelvészetre vár a f elat* d&t, hogy nyelvünk tisztaságát megőrizzék. A négig figyelemnél hallgatott előadáshoz elsőnek Ritoók Zsigmond szólt hozzá, aki megvédte a középiskolát, mert mint mondta, a nyelv rontásban elsősorban az utca,'az újság, a család és az irodalom hibás.Egész sereg magyar kifejezés kihalt. F ö r s t e r Aurél tréfás r£el^szólalása után Kenyere s Balázs az orvosi nyelv hibáival foglalkozott. /MOT/C. TUDOMÁNY. FELOLVASÓÜLÉST TARTOTT A NÉPRAJZI TÁRSASÁG. A Néprajzi Társaság szerdán este tartotta márciusi felolvasóülését, melyen So lymossy Sándor dr, egyetemi tanár alelnök elnökölt. Az ülésen két igen becses előadás hangzott el, mindkettő magyar népemlékeket ment meg a későbbi kor, elsősorban a magyar történelem számára. Az első felolvasó N y á r y Albert báró évtizedes tanulmányai alapján " A palóc anyáról és gyermekéről" értekezett. Bevezetőül a palóc házak beosztását és" berendezését ismertette, anely évszázadok óta nem változott. A palócoknál kedves a gyermekáldás, s a leány a kelengyéjével viszi magával azt a lepedőt, amely eltakarja majd az ágyat,amelyben a gyermekét a világra hozza. Nyolc napig, ameddig az újszülöttel a templomba nem megy " avatásra" a komaasszony látja el élelemmel. Orvost csak ujabban hívnak a gyermekhez, azelőtt csak háziszerrel ' oci. v 1 gyógyitották. A nagy tetszéssel fogadott f elolvas ásJ^JB aranyai Kiss Géza ref .lelkész 11 Az <5rmányságíi népviselet"-rol tartott eüőadást. A ruházatról festett vázlatos kép után először a női öltözet elnevezéséit, majd a férfiruha főbb darabjait ismertette és jellemezte. Bemutatott egy teljes " fékötő" gyűjteményt. Előadását azzal fejezte be, hogy ez az ősi vonásokban olyan gazdag és legszebb népviseleteink egyike teljes kihalóban van. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadásért Solymossy Sándor dr.mondott köszönetet, /MOT/E. - / //-> - lUJC**^,