Magyar Országos Tudósító, 1930. március/2

1930-03-26 [034]

Magyar Országos Tudósító. , iM'r Kézirat. f j ü iy 5 ? • , . ^

r Tizcnha'em. a..dá 4r ' k i"a*cá á &<•-, Budapest, 1>OO. március 26. • XII. évfolyam,69. szám. Hevesi Sándor előadása a Nemzeti Szinház magyar darabjairól. A Magyar Szinpadi Szerzők Így es üle t e március 25.-én este a .Fészek-klubban nyilt igazgatósági ülést tartott, amelynek egyetlen, de annál érdc-k.sebb tárgya Hevesi Sándor dr., a Nemzeti Szinház igazgatójának nagyszabású előadása volt r

'A Nemzeti Szinház magyar müsordarabjai" cimmel. Földes Imre elnökhelyettes nyitotta meg az ülést, amelyen a vezetőség tagiai, Harsányi Zsolt, Lengyel Mctohért, T; * Huszka Jenő, Osathó Kálmánj Molnár Jenő, imod Tamás, Zagqn István, Török Rezső, Nádor Mihály és Vitéz Mikiés, távábbá Fodor László, Komor Gyula, Bálint Lajos, Drégely Gábor, Szálai Lmil, Mohácsi Jenő és még vagy harminc szinpadi iró és zeneszerző vett részt. Hevesi Sándor dr. előbb markáns párhuzamot vont a Come-di: Francaise ultrakonzervatív hagyományai és a berlini Staatsthcat érnek a legmodernebb irányokat szolgáló' müsorpolitikája között, hangsúlyozva, hogy a f ránc ia közönség a világ legkonze-ryativefc közönsége, mig.Berlinb en a publikum hagyománynü része nem akceptálja a klasszikusok uj rendezé sét

}

" a mindenáron haladó szellemi elemek pedig nem akarnak a színpadon régi klasszikusokat látni. A magvar közönség nem olyan mereven konzervatív mint a francia, a de a kritikanelküli újítást sem fogadja c-1. A Nemzeti Szinház több mint 96-éves története azzal a tanulsággal szolgál, hogy a legnagyobb 3s a legállandóbb sikereket mindenkor az eredeti magyar darabok jel ültették. Kezdődött a sor 11 A peleskei nótárius-'sal, amelynek külön aktualitása volt, mert szembeállította a magyar falutia német Pesttel. A másik nagy sikernek ;

' A szökött katoná

T,-nak hasonlóan pesti xiakii localccoulcur"'-je volt. Azután a Népszínház megszervezése hirtelen elvágta a Nemzeti Szinház magyar műsorát, mert a fővárossal kötött szerződés értelmében Blaha Lujzát és Tamássyt át kellett engedni a Né ..színháznak. Jünden valamirevaló magyar iró ettőlfogva a Népszínházhoz vitte a darabját, a Nemzetinek csak A szökött katona" .és "'A csikós" maradt meg. Igeszen Csiky Gergely fellépéséig idegen műsorra volt utalva az állami színpad. Paulay jde főleg a francia drámákra és vígjátékokra vetette rá magit és cl lehet mondani hogy Dumast, Sardout ,?ailleront jobban játszották a Nemzetiben mint P.,risban. Amikor 1900-ban Gárdonyi megjelent "A bor"-ral, valóságos t oánik törtki a Nemzetiben. Hogyan fognak paraszti figurákat a nép

T legpriiitivebb ruházatában és a falu ösztönös bes zédmo4orával a francia társadalom finom formáihoz szokott közönség elé vinni? Es megint győzött a hagyományos magyar szellem: a darabnak óriási sikere volt. Kid érült, f ami kilencven év óta nem titok, hogy a színpadon a mi közönségünket a saját élete, sorsa, a maga életének mozzanatai"., alakjai érdeklik a lrgközsleobről. Ujabban, másfél évtized óta. azt tapasztalnatAjuk, hogy a Nemzeti Színház közönsége a magyar daraookban találja legfőbb élvezetét s bizonyára nem merész jóslás, na azt állítja, hogy hovatovább tiszta magyar műsora lesz a N^zetinek. Hzt ugyan sokan nem helyeslik, mert szerintük a Nemzetinek az is a feladatköréhez tartozik, hogy a világ drámairodalmának siváló termékeit nyilvántartsa a műsoron. . /Folytatása következik./